Útinapló archív

Az utolsó részben különleges interjúk kerülnek a képernyőre. Egy életben, több életet is leélünk. Nekünk most egy véget ér. 9 év, 45 ország és 400 interjú után véget ért a Hungarikumokkal

Az ötödik részben felfedezzük Tokió egy-két híres nevezetességét és magyar vonatkozású emlékeit is, de a főszerepé a zene és a tánc lesz. Kurucz Dániel és Hainrikffy Sára írása Tokiói nevezetességek

A harmadik epizód egyfajta átmeneti résznek is tekinthető: Nagoyából indulunk, de a legtöbbet Setoban időzünk, majd Jokohamában fejezzük be. Kurucz Dániel és Hainrikffy Sára, a Hungarikumokkal a világ körül c. műsor stábjának

Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt. Mivel a kilencedik

Toszkánából Ózdra – rendhagyó utak, rendhagyó külföldiek Magyarországon. Utolsó epizódunkban három európai nemzet képviselőjét mutatjuk be nektek. Anni Kallioniemi csellóművész egy apró északi finn városkából érkezett hozzánk, Silvia Scatragli az

Brazil kognitív idegtudós, argentin nyelvész és dominikai származású is Budapesten találta meg a számítását. Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel Nyolcadik évadunk hatodik részében három latin-amerikai származású embert mutatunk be, akik

Sepsiszentgyörgyi japán néprajzkutató, József Attila népiességéből írt disszertáció, és még sok más a legújabb adásban! Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel *** A soron következő negyedik részében minden eddiginél keletebbről közelítjük

Magyarországon otthonra lelt örmények és szírek mesélnek a Hungarikumokkal a világ körül újabb epizódjában. Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel Nyolcadik évadunk második epizódjában megszólal Daher Pierre, aki libanoniként 1990 óta

Különleges évaddal tér vissza január 4-én 10.50-kor a Tv2-re a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Ezúttal olyan, a Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek

Talán mert Libanon a maga eklektikájával, Szíria a szépségével, Törökország pedig a vendégszeretetével annyira magasra tette a lécet, Jordánia akkor se tudta volna átugrani, ha elfogultak vagyunk. Márpedig nem, nem

Koromsötétben érkeztünk meg az Anti-Libanon hegység lankái közt elterülő első szír-libanoni határátkelő ponthoz. Ebből ugyanis kilenc is van. Van amelyikben csak „borravalót” kell hagyni, de olyan is akad, ahol elbeszélgetnek

Thököly Izmitjével együtt végleg magunk mögött hagytuk a Márvány-tengert és megindultunk Ankarának, az „új” török fővárosnak. Miközben az üzbég, török, és iráni teherautókat kerülgettük a hullámvasútnak is beillő sztrádán azon

#1    A macskák és Széchenyi Ödön városa Isztambul első szippantásra olyan, mintha egy macska alomban járnánk. No, nem a hiperszuper Havalimani reptér, amiben elférne a magyar gazdaság 20 %-a,

Kevés olyan tündéri történetet ismertünk meg az elmúlt öt évben, mint amilyen a louisianai Árpádhoné. Az Egyesült Államokban meglátogatott utolsó állomásunk tényleg feltette az „I”-re a pontot. Texas száraz, sárgás

„ - Ti kommunisták vagytok? - Nem! - Tényleg nem? - Tényleg nem. - Jó, akkor jöhettek.” Így indult szürreális találkozásunk Gutay László fizikus professzorral a Lafayette nyugati felén városként

Sokáig tartotta magát az az urban legend, hogy Cleveland valaha a második legnagyobb magyar város volt. Ez ugyan nem igaz, de így is igazán előkelő helyet foglalt el a képzeletbeli

„Az ’50-es években egy biciklim, ha volt. A ’60-as évekre már autót és lakást is vettem… Amikor először hazajöhettem, úgy éreztem én vagyok a legmenőbb a Bécsben bérelt Opel Kadettommal,

#0 Get Ready America Part II Az észak-amerikai kontinens abszolút egyeduralkodója a 330 millió lelket számláló Amerikai Egyesült Államok. Az ötven szövetségi államból álló köztársaság már a 20. század eleje

Te kedves olvasónk, aki hétről, hétre, sőt évről évre olvasol minket, megtisztelünk most azzal, hogy elmondjuk pár drágán megszerzett tapasztalatunkat Mexikóról. Terápiás jelleggel most csukjuk be a szemünket és soroljunk

Mondjuk, hogy mennyire biztonságos az relatív, tőlük például lába kélve elmászott a drónunk már az első hajnalon, de ne legyünk ilyen negatívak. San José, a főváros fényeit megpillantva többünknek Budaörs

Canaima gyönyörű és háborítatlan dzsungeléből az élettől nyüzsgő Panamába vitt tovább minket az út, ahol ingyenes az internet, dollárral és balboával is fizethet az ember, és nem csak, hogy létezik

Zoboralja, Felvidék kultikus vidéke. Alig másfél órára a Dunától, a magyar határtól, ott, ahol talán a leggyorsabb lehetne az asszimiláció. Nyitrától keletre, a Garam völgyétől nyugatra, már 100 éve is

Kalasnyikov és köd. Gyalogosok kígyózó sora. Így néz ki még ma is Ukrajna bármely határátkelő kapuja. A kifejezéstelen arcú, magyarul alig makogó keletről betelepített határőrök, katonák, kisfiúk, a helyzethez képest

Óóó Románia. Vízpart, hegyek, erdők, gyönyörű időjárás. Sok minden mellett ez Orsovára is igaz, pontosabban ez volt. Valaha Magyarország dunai kapuja a Fekete-tenger irányába, ma már csak valami posztszovjet panelszörny

Horvátország, tenger, kuna, nyaralás. Ezek biztosan eszünkbe jutnak, ha déli szomszédunkra gondolunk. Pedig nyilvánvaló lehet, hogy a velünk több száz éves közös történelemben osztozó országban megtalálhatók azok a lábnyomok, lenyomatok,

Nagy nap ez a mai: sok áttervezés, kalkulálás, idegtépés után újból élhetünk a szenvedélyünknek, annak, ami gyakorlatilag teljes egészében kitöltötte az életünket az elmúlt három évben. Sorozatunk a nehézségek ellenére

„Ha laza hétnek lehet nevezni, hogy már megint az autóban aludtunk, akkor írd azt. De ne hagyd ki a jógát és, hogy lezuhantál egy hegyről. Azt főleg ne!” Tavaly a

India alaposan elrúgta a pöttyöst. Nem ám a Gangesz túlpartjára, vagy a Himalájáig; felrúgta egészen a holdig. Képzeljünk el egy olyan kontinensnyi országot, ami a tökéletes ellentéte Európának és mindannak,

Aki még életében szeretne eljutni a Marsra, jöjjön el Tádzsikisztánba, Murghab mellé. A táj csak annyiban különbözik a vörös bolygótól, hogy itt lassan csordogálnak mindenfelé a gleccserpatakok. A vörös és

Nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy lássuk a két szemünkkel a muszlim világ spiritualitását; ember és Isten kapcsolatát. Európaiként sok dolgon akad meg a szemünk, a nyelvünk és a szívünk.

Irán olyan a nyugati utazóknak, mint Magyarország az irániaknak: szinte ismeretlen, csak egy-egy benyomás szűrődik át a könyveken vagy az interneten keresztül. Pedig Irán a kedves és segítőkész emberek országa,

Megint útnak indultunk! És Afrika után ismét Keletre tartunk. Nem furcsa ez? Talán a Nyugat unalmas? Nem, nem az! Rengeteg hely van a Tűzföldtől Alaszkáig, ahol még magyar stáb alig

A fél budapestnyi Ngorongoro vadállatokkal zsúfolt kráterétől a Viktória-tó kies partjáig, ahol vízilovak ólálkodnak az iskola körül: folytatódik az afrikai kaland! Négy épület ad otthont Samwelnek, két feleségének és hét

Szomjas gyerekkatonák, nyomasztó folyami átkelések, édenkerti tengerpartok és nyüzsgő bazárok: Mozambikon és Tanzánián át döcög tovább expedíciónk. Sokféle érzéssel, nézéssel, és sorssal találkoztunk. A patakban ujjnyi vastag kosztól megszabadulni igyekvő

Namíbia már sokkal jobban tükrözi Afrikáról szőtt elgondolásainkat, de még mindig csak nyomokban. Lélegzetelállító, ahogyan az órákig tartó autózás közben csak a horizont vagy néha feltűnő hegycsúcsok látszanak. Amikor lemenőben a

Hangmérnökünk, Miki és egyik műsorvezetőnk, Dani hetente megosztják velük beszámolóikat, melyeket a 2. évad forgatása során szereztek. Dél-Afrika, Szváziföld, Dél-Afrika. A hosszadalmas előkészületeket követően a stáb végül 2018. június 26-án érkezett