Beregszász

Manapság Bereszász egyértelműen a kárpátaljai magyarság oktatási és kulturális központja, ahol Kárpátalja legjelentősebb magyar közössége él. Nevének jelentése liget, a szász utótag egykori német lakosságára utalhat. A monda szerint I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a 11. században. Beregszász és Bereg vármegye bölcsője volt a kuruc mozgalomnak és a Rákóczi szabadságharcnak is. A Rákóczi téren emléktábla őrzi Esze Tamás még sikertelen felkelésének hírét, azon a helyen ahol fegyverbe szólította a beregszászi vásáron megjelenteket. 1705-ben már maga II. Rákóczi Ferenc hívta Beregszászról fegyverbe az egész ország népét. Az a beregszászi, aki a 19. század fordulóján született, még állampolgára lehetett az Osztrák-Magyar Monarchiának, 1920 után pedig Csehszlovákiának. Egy rövid időre 1938 és 1945 között a Magyar Királyság pecsétje kerülhetett az illető útlevelébe, majd egészen 1991-ig az adott Úr vagy Hölgy, a Szovjetunió állampolgára lett. És ha hajlott kora megengedte a „szerencsés” beregszászi (vagy kárpátaljai) lakos még Ukrajnában is lakhatott, lakhat. A fentebb leírtak nem csak a szűken vett Kárpátalja, vagy Magyarország, de a mi közép-európai régiónk sorsát is jól jellemzik.

Beregszászon 1994-ben nyitotta meg kapuit a Kárpátaljai Magyar Főiskola, mint a nyíregyházi tanítóképző kihelyezett tagozata, majd az intézmény 1996-ban önállósult és az ukrán állam is akkreditálta az itt szerezhető diplomát, mellyel az első olyan határon túli magyar felsőoktatási intézmény lett, melynek diplomáját az anyaország is elismerte. Az iskola 2003-ban vette fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet. Épületét 1808-09’-ben építették Jablonszky Ferenc tervei alapján, melynek felújítása anyaországi és helyi alapítványok gyűjtéséből és közadakozásból valósult meg. A főiskola mellett nagyban hozzájárul a magyar kultúra megőrzéséhez Kárpátalján az 1993-ban alakult Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is, mely társulatot éveken át vezette Vidnyánszky Attila, aki ma a budapesti Nemeti Színház igazgatója.

Források:
http://kmf.uz.ua/hu/
http://lexikon.katolikus.hu/B/Beregsz%C3%A1sz.html
https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2018/10/25-eves-a-beregszaszi-szinhaz
Fotó: Juliska

Bukarest

 

Bukarest már ez első, az orosz megszálló csapatok által készített felmérésen is egy kozmopolita város képét festette: 1810-ben, az akkor 70 ezer lakos közül 1226 fő volt úgynevezett “osztrák”, ami főként magyart jelenthetett. Tömegesen a világosi fegyverletétel után érkeztek magyarok Havaselvére, minekután 1899-ben a 282 ezer bukaresti lakos közül már mintegy 20 ezer magyar volt. 1930-ban ez a szám 24,052 ezer főre emelkedett, de az Országos Magyar Párt még ezt az eredményt is megóvta, mondván az igazság valahol a 30-35 ezer bukaresti magyar körül lehet: ekkor nevezhették gunyorosan Bukarestet Budapest után a második legnagyobb magyar városnak. A másodi bécsi döntés és a második világháború után gyorsan apadt a magyar lakosok száma, kiknek száma a hivatalos statisztikák szerint mintegy 3500, de a valós számuk ennél azért magasabb kell, hogy legyen, hiszen csupán az RMDSZ bukaresti nyilvántartása 6000 magyar lelket számlál.

A város azért tartogat érdekes magyar emlékeket. Kevesen tudják, hogy Széchenyi István az egységes Budapest nevet, Bukarest mintájára vetette fel a magyar országgyűlésnek 1831-ben. Ahogy mondta: „kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest”. Miután a román várost többször is tűzvész pusztította, a bukaresti elöljárók a legnagyobb magyar javaslatára építették fel azt a tűzoltótornyot (a bukaresti magyarok tűzvigyázó toronynak hívják), amelyet a körfolyosója miatt, a ’folyosó’ szavunk alapján a mai napig „foişor”-nak neveznek: Foişorul de Foc.

A város első református templomát 1819-ben, Sükei Imre lelkész által indított közadakozásból építették, de kicsivel több, mint 150 évvel később 1972-ben újabb református templomot Kádár János építtetett Bukarestben, igaz Ceausescunak is voltak feltételei: a templomnak nem lehetett tornya és nem látszódhatott az utcáról. Mindemellett Bukarestben működik az Ady Endre Elméleti Líceum és a Bukaresti Tudományegyetemen hungarológiai tanszéke is várja a román és a magyar diákokat egyaránt.

Források:
https://www.maszol.ro/index.php/hatter/35637-bukarest-555-magyarokkal-sztereotipiakkal
https://magyarhang.org/kulfold/2018/10/21/sok-temetesen-csak-ket-magyar-van-en-es-a-halott/?fbclid=IwAR0EcTRx2A3qjKi5NETe6-0NSiYFm5E_a8X6JWQRZ20xhD9oYud7wUMgjIU
Fotó: Melegferi