Kassa városa évszázadokon keresztül rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem és kultúra szempontjából. A város ugyanakkor mindig is multietnikus színezetű volt: a középkorban nagyszámú német polgár lakta, de mindvégig erős volt a szláv …
Manapság Bereszász egyértelműen a kárpátaljai magyarság oktatási és kulturális központja, ahol Kárpátalja legjelentősebb magyar közössége él. Nevének jelentése liget, a szász utótag egykori német lakosságára utalhat. A monda szerint I. Béla fia, Lampert herceg alapította …
Bukarest már ez első, az orosz megszálló csapatok által készített felmérésen is egy kozmopolita város képét festette: 1810-ben, az akkor 70 ezer lakos közül 1226 fő volt úgynevezett “osztrák”, ami főként magyart jelenthetett. Tömegesen …
Gyulafehérvár a magyarság számára sokkal inkább az erdélyi fejedelmek székvárosa, Bethlen Gábor pompás, európai színvonalú fejedelmi udvara, és a római katolikus érsekség otthona, Márton Áron városa. A román történetírás és emlékezetpolitika számára a város …
Kevesen tudják, de igaz, hogy egészen a 20. század elejéig a Magyar Királyság területén állt, Európa egyik legpompázatosabb fürdőkomplexuma, mely ma gyakorlatilag szellemvárosként funkcionál. Az itt feltörő gyógyvizekre már a római korban is felfigyeltek, …
Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi magyar többségben lakott települése, az Al-Duna közelében Belgrádtól 46 kilométerre fekszik. Lakosságát azon bukovinai székelyek és leszármazottai alkotják, akiket a Tisza kormányzat 1883-ban telepített át Bukovinából (1941-ben mind az …
Újvidék a török háborúk következtében teljesen elnéptelenedett, miután első lakói azok a szerb határőrök voltak, akik a Duna túlpartján álló Pétervárott teljesítettek szolgálatot. Amikor 1739-ben a törökök visszafoglalták Belgrádot, számos szerb, görög és örmény …
Szentlászló, Eszéktől 18 kilométerre délre található a Vuka folyó partján. A török háborúk után a falu elnéptelenedett, lakói csak a 17. században térhettek vissza. 1697-ben 12 magyar családfő élt a településen, melynek templomát 1404-ben emelték …
Magyarország és Fiume (ma Rijeka) közös története 1789-ben kezdődött, ugyanis Mária Terézia ezen évben csatolta a várost corpus separatumként, azaz különálló területként a Magyar Királysághoz. A királynő ettől az adománytól a magyar kereskedelem és …
A horvát és a magyar történelem ezer szállal kötődik egymáshoz. A közös múlt első pontjai egészen 1091-be kalauzolnak bennünket vissza, amikor I. (Szent) László királyunk megalapította a zágrábi püspökséget. A Káptalandombon felépült, ma is …