Kassa városa évszázadokon keresztül rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem és kultúra szempontjából. A város ugyanakkor mindig is multietnikus színezetű volt: a középkorban nagyszámú német polgár lakta, de mindvégig erős volt a szláv és természetesen a magyar jelenlét is. A ma 240 ezer fős városban, alig 6000 magyar ajkú él, ami az asszimilációnak, az elvándorlásnak és a háború utáni erőszakos kitelepítéseknek is köszönhető.
Kassa, hiszen évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, megszámlálhatatlanul sok magyar emlékkel rendelkezik, melyeket lehetetlen lenne most itt felsorolni, de a legfontosabbakat érdemes áttekinteni. A Szent Erzsébet székesegyház, mely Közép-Európa egyik legcsodálatosabb gótikus stílusú székesegyháza 1257-ben épült és Steindl Imre 1877-96’ között renoválta. 1906-ban ide hozták haza II. Rákóczi Ferenc és édesanyja Zrínyi Ilona hamvait. Itt nyugszik még a fejedelem generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezereskapitány, hű társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő. A Rákóczi kriptát Schulek Frigyes tervezte.
A templom mellett található a Szent Mihály kápolna, mely végső formáját Schulek Frigyes felügyelete alatt nyerte el 1902 és 04’ között. A városban található a vezérlő fejedelem rodostói házának mása, melynek végső megnyitására csak 1990-91’-ben került sor. Márai Sándor a polgári eszme egyik legnagyobb írója és gondolkodója 18 éves koráig élt Kassán. Szobrát 2004-ben avatták, és a tér ahol áll, 2013 óta a nevét viseli.
2014-ben a debreceni, dunaszerdahelyi, érsekújvári, győri, pozsonyi zsidó hitközségek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, és Gaskó Miklós családtagjai és barátai, valamint Lang Tamás docens a kassai Állami Tudományos Könyvtár épületén helyezték el a Kassán keresztül Auschwitzba hurcolt 401.431 magyar zsidó emléktábláját.
Források:
A Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyar zsidók emléktáblája
Fotó: Jozef Kotulič
Published by