Pozsony

 

Pozsony, mint számos más város a Kárpát-medencében, teljesen különböző jelentéstartalommal bír a szlovák és a magyar nemzet számára. Míg számunkra a középkori Magyar Királyság kezdete, a pozsonyi diadal színhelye, a reform országgyűléseink helyszíne, addig a modern szlovák állam számára, Pozsony az új főváros, és az egykori Morva Birodalom, már a magyarok megérkezése előtt is szláv identitású városa. A magyar seregek nem csak 907-ben győzték le itt a rájuk törő, frank-német seregeket, de Búvár Kund révén, 1051-ben is megfutamították a várost ostromló nyugati szomszédainkat. A mohácsi vész, és Buda eleste után Pozsony az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát is. 1848. április 7-én itt alakult meg az első magyar felelős minisztérium.
A Szent Márton-dóm, más néven koronázó templom, rendkívüli fontosságú szerepet játszott a magyar történelemben: 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és 8 királynét koronáztak meg itt. Ettől az időtől kezdve a magyar közjogi méltóságok, egyházi személyek egyik legfontosabb temetkezőhelye volt, itt nyugszik többek között Pázmány Péter esztergomi érsek is.

A Kamarának hívott épületben tartották 1802-től egészen 1848-ig a magyar Rendek és főrendek az országgyűléseiket. Ugyan ezen épületben alapította gróf Széchenyi István 1825. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémiát, és ezen épületben mondották ki az 1843-44’. évi országgyűlésen a magyar nyelvet, a törvényhozás, a közigazgatás és a tanítás nyelvének, és itt alkották meg 1848-ban az áprilisi törvényeket.
A várost 1919 januárjában szállták meg a csehszlovák csapatok, akik egy hónappal később fegyverrel kergették szét a megszállás ellen tiltakozó magyar és német polgárokat. Pozsonyt nem érintette az I. bécsi döntés, a város többet nem került vissza Magyarországhoz, a második világháború után pedig a kollektív bűnösség elve alapján a magyarokra üldöztetés, internálás és kitelepítés vált a szlovák fővárosból.

Források:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/907_julius_4_a_pozsonyi_csata_kezdete/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1945_augusztus_2_eletbe_lep_benes_33_szamu_dekretuma/

Szent Márton-dóm

A Magyar Országgyűlés Háza (1802-1848)


https://ujszo.com/kozelet/az-1919-es-pozsonyi-sortuz
Fotó: Jayphen

Kassa

 

Kassa városa évszázadokon keresztül rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem és kultúra szempontjából. A város ugyanakkor mindig is multietnikus színezetű volt: a középkorban nagyszámú német polgár lakta, de mindvégig erős volt a szláv és természetesen a magyar jelenlét is. A ma 240 ezer fős városban, alig 6000 magyar ajkú él, ami az asszimilációnak, az elvándorlásnak és a háború utáni erőszakos kitelepítéseknek is köszönhető.

Kassa, hiszen évszázadokig a Magyar Királyság részét képezte, megszámlálhatatlanul sok magyar emlékkel rendelkezik, melyeket lehetetlen lenne most itt felsorolni, de a legfontosabbakat érdemes áttekinteni. A Szent Erzsébet székesegyház, mely Közép-Európa egyik legcsodálatosabb gótikus stílusú székesegyháza 1257-ben épült és Steindl Imre 1877-96’ között renoválta. 1906-ban ide hozták haza II. Rákóczi Ferenc és édesanyja Zrínyi Ilona hamvait. Itt nyugszik még a fejedelem generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezereskapitány, hű társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő. A Rákóczi kriptát Schulek Frigyes tervezte.

A templom mellett található a Szent Mihály kápolna, mely végső formáját Schulek Frigyes felügyelete alatt nyerte el 1902 és 04’ között. A városban található a vezérlő fejedelem rodostói házának mása, melynek végső megnyitására csak 1990-91’-ben került sor. Márai Sándor a polgári eszme egyik legnagyobb írója és gondolkodója 18 éves koráig élt Kassán. Szobrát 2004-ben avatták, és a tér ahol áll, 2013 óta a nevét viseli.
2014-ben a debreceni, dunaszerdahelyi, érsekújvári, győri, pozsonyi zsidó hitközségek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, és Gaskó Miklós családtagjai és barátai, valamint Lang Tamás docens a kassai Állami Tudományos Könyvtár épületén helyezték el a Kassán keresztül Auschwitzba hurcolt 401.431 magyar zsidó emléktábláját.

Források:

A Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyar zsidók emléktáblája

A Rodostói ház

Márai Sándor-emlékmű

Szent Erzsébet-székesegyház 1.


Fotó: Jozef Kotulič