A város, amit majdnem eltöröltek a föld színéről – mégis itt él Japán lelke – Hungarikumokkal a világ körül 9/2.

Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt. „Kyotót látni annyi, mint Japánt érteni” – Hungarikumokkal a világ körül 9/2.

Kurucz Dániel és Hainrikffy Sára, a Hungarikumokkal a világ körül c. műsor stábjának írása

A második részben a Kiotóba látogattunk, hogy testközelből ismerjük meg a tradicionális japán kultúrát, a régi Japán fővároson keresztül.

Az Oszakától 43 kilométerre fekvő Kiotó egykor több mint ezeréven keresztül volt Japán fővárosa, ennek megfelelően az egyfőre jutó mondásokban is a képzeletbeli japán dobogó csúcsán áll. A címben szereplő patetikusan túlzó mondás után lássuk a legelterjedtebbet:

„Kyō de manabi, Ōsaka de kasegu.” Vagyis: „Kyotóban tanulj, Oszakában keress pénzt.”

Igaz manapság a közigazgatás helyett inkább a kultúráé a főszerep Oszakában. Abból olyannyira nincs hiány, hogy itt található Japán legismertebb sintó szentélye a Fusimi Inari-nagyszentély. A sintó ősi japán vallás, mely a Krisztus előtti első évezredben alakult ki. Leghíresebb része talán a több ezer torii kapuból álló sétaútvonal, mely felvezet egészen az Inari-hegy legtetejére.

Spojler veszély, a torii kapuk, hiába hasonlítanak a székely-kapukhoz, nincs közük egymáshoz.

A vörösre festett kapukat beteljesült vagy beteljesülni vágyott kívánságokért adományozott összegekből állítják, mely szokás az Edo-korig nyúlik vissza. A szentély Inarinak épült, aki többek között a rizs és a mezőgazdaság kamija, vagyis ezeknek spirituális megtestesülése, a sintó vallásban ugyanis nincsenek istenek. Inari hírnökei a rókák, így az Inari-szentélyek elengedhetetlen részei a kőből faragott rókaszobrok.

Bozóky Dezső, az első magyar turista

Egy rókaszobor-pár ül például a Fusimi Inari-szentély imacsarnokának bejárata előtt, melyről az egyik első magyar Japán-utazó, Bozóky Dezső igen híres fotográfiáját készítette. Az egykori hajóorvos történetét Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora részletesen meséli el a második epizódban. Köszönet érte.

Kinézetre Kiotó sokkal tradicionálisabb, mint Oszaka, szinte csak régi típusú házak és épületek vannak.

Ez persze annak is köszönhető, hogy a II. világháború relatíve megkímélte – sőt a helyiek úgy tartják, hogy az amerikaiak Nagaszaki és Hirosima után ide, Kiotóra szánták a harmadik atombombát 1945. augusztus 19. magasságában.

Ám addigra Japán kapitulált (augusztus 15-én), így szerencsére a város megmenekült. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az USA valószínűleg Kitakjúsú városát bombázta volna, bár Kiótó valóban szerepelt a „halál-listán”, de Henry L. Stimson, az USA hadügyminisztere személyesen húzta ki onnan.

Ha valaki immerzívebb élményre vágyik, beöltözhet tradicionális ruhába és úgy járhatja végig a város utcáit – mondjuk ezt épp Miskolcon is meg lehet tenni, kisebb távolság, cserébe furcsábban néznek ránk, Kiotóban ez a mindennapok része.

Aki pedig kelet és nyugat furcsa fúzióját szeretné megtapasztalni, annak ajánljuk a kiotói Starbucks-ot (csak vicc!), mely a város képébe simulva, szinte észrevétlenül lapul meg a környező épületek között.

A híres Arashimaya bambuszerdő viszont úgy hat, mint a nyugati világ tökéletes Instagram-posztjaihoz kitalált hibátlan háttér, hiszen nem sokkal több az erdő, mint amit az ismert képeken már oly sokszor láttunk, ráadásul távol van minden más látnivalótól. Helyette ajánljuk a Kodaiji buddhista templomot és meseszép kertjét, melyet önmagában is érdemes megnézni, de a mellette található kis bambuszliget nagyon hasonló élményt nyújt, mint Arashimaya.

Kijokó, a maikó

Az utolsó évadunk egyik fénypontja a tizenhat éves Kijokóval, egy maikóval készített interjúnk volt. A maikók tanuló gésák vagy – ahogy a kiotói gésákat hívják – geikók. A gésák tradicionális, elzárt világába nemigen léphetnek be idegenek, ezért is volt különleges, hogy engedélyt kaptunk egy interjú készítésére, melyet természetesen hosszas egyeztetések előztek meg.

Nem csak az életüket élik meghatározott szabályok alapján, nekünk is szigorú irányelveket kellett követnünk a forgatás során. Például előre el kellett küldeni a kérdéseket, Kijokó csak bizonyos témákról beszélhetett és meg volt határozva azon belül is, hogy mit mondhat és mit nem: az interjún jelen lévő tanára néha közbe is szólt, hogy erről vagy arról a dologról Kijokó nem beszélhet.

Ha még emlékeztek a 3. évadunkban, Türkmenisztánban hasonló interjúkat készíthettünk.

A forgatásról sem posztolhattunk „behind the scenes” képeket a közösségi médiában, sőt, még a forgatáson nem jelenlévő barátainknak, ismerőseink sem küldhettük el őket. A titokzatosság megőrzése mindenek felett áll!

Miért szeretne valaki a 21. században gésa lenni? Miért festik a gésák és meikók fehérre az arcukat? Mi a különbség a gésák és meikók öltözéke, sminkje, haja között? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekre keresük a választ, és meg is kaptuk őket. Sok nem túl pozitív sztereotípia van a gésák élete körül, de reméljük, párat sikerült megdöntenünk.

Találkozzunk január 10-én szombaton 10:20-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
2. rész: 2026. január 10. 10:20 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra. Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Ismerkedés Japánnal – Hungarikumokkal a világ körül 9/1.

Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt.

Mivel a kilencedik évadról nem publikáltunk útinaplókat (1-7. évadaink útinaplói elérhetők honlapunkon), engedjétek meg, hogy már személyesebb meglátást és kulisszatitkot is megosszunk veletek.

A sorozat végére már sajnos megszoktuk, hogy minden évadban történik valami, ami megpróbálja meghiúsítani a forgatást. Most ez rögtön Japánba való megérkezésünkkor történt – vagyis még előtte, csak nem tudtunk róla. Ugyanis miután leszálltunk a repülőről Oszakában, jött a felfedezés, hogy mikor valahol Budapest és Isztambul között jártunk a levegőben, feltörték a Google-fiókunkat. Ez persze önmagában sem jó, viszont egyrészt a feltörő az összes addig feltöltött videónkat is törölte YouTube-csatornánkról, másrészt ott kommunikáltunk az összes interjúalanyunkkal, szerveztük le az interjúkat, és a szállásainkat is arról az email címről foglaltuk. Ráadásul a feltörés miatt a szállásportál rendszere valószínűleg gyanúsnak ítélte meg a fiókunkat, tehát nem csak, hogy nem tudtunk belépni az email fiókunkba, majdnem az összes szállásunk le lett mondva. Így késő este, tizenegy órai repülés után még egy idegen ország hatalmas nagyvárosában próbáltunk valahogy valamit intézni, hogy legalább ne az utcán kelljen aludnunk. De hát furcsa is lett volna, ha minden könnyen jön.

Első benyomások és furcsaságok Japánból

A szabotázs-akción túltéve magunkat elkezdtük felfedezni Oszakát. Legelső benyomásaink egyike, hogy mennyire fülledt volt a levegő. Ez persze érthető, ugyanis júniusban érkeztünk, a cuju, vagyis az esős évszak kezdetekor, mikor egyszerre van nagyon meleg és esik rengeteget az eső. Oszakában, ahogy más japán nagyvárosban is, tömegközlekedés szempontjából abszolút a metró dominál. A kártyás rendszer nagyon hasonló ahhoz, ami Londonban van: az összeg attól függ, honnan hova megy az ember, és csak a be- és kijáraton kell a kapuhoz érintenie az embernek a speciális kartyáját. Egyesült Királysághoz hasonlóan az emberek általában nagyon kedvesek (de ugyanolyan tartózkodóak) és egyébként itt is baloldali közlekedés van.

Gyakran látni alvó embereket: a metrón vagy egy padon a parkban. Nem zavartatják magukat. A metrón amúgy is mindenki a saját dolgával van elfoglalva, legyen az a már említett alvás, sminkelés, halk beszélgetés, olvasás vagy, ami a legjellemzőbb, telefonozás. Mondjuk az alvás elég para. Amikor valaki melletted alszik a metrón, attól félsz, rettegsz, mikor fog a feje a válladra borulni (szerencsére végül nem történt ilyen, de nagyon sokszor majdnem).

Ilyen egy tipikus japán nagyváros: tiszta utcák, amik vagy nagyon szűkek, vagy nagyon szélesek, 10 méterenként van egy éjjel-nappali kisbolt és három italautomata, a járdán az emberek egymást és a bicikliseket kerülgetik, ha pedig felnézünk, nem az eget látjuk, hanem az elektromos vezetékeket, ezek Japánban ugyanis nem a föld alatt, hanem a házak, épületek között futnak. Bár, mint említettük, rettentő meleg van nyáron napközben, a japánok 99%-a mégis hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot vagy szoknyát hord. A túl sok fedetlen bőrfelület illetlenség. Mi meg majd’ meghaltunk a melegtől rövidnadrágban és rövidujjúban.

Az Oszakai Egyetem magyar szakja – az egyetlen magyar szak Japánban

Nem gondoltuk volna, de Japánban tényleg vannak emberek, akik magyarul akarnak tanulni, vagy magyar szakra szeretnének menni az egyetemen, bár mint kiderült, a legtöbben előzetesen semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az országról és a nyelvről. Furcsa belegondolni, hogy a legtöbb japán pont azért választja a magyart, mert egy ismeretlen és idegen nyelv számukra.

Nekik mi számítunk egzotikumnak.

Bár a két végzős diák esetében, akikkel interjút készítettünk, nem ez, vagy nem csak ez volt a fő indíttatás. Egyikük azt hallotta, hogy a magyarnak nagyon különleges és szép a szókincse, másikuk nagypapája pedig Zsolnay porcelánt gyűjtött, és így a nagypapája miatt kezdett el magyart tanulni, ami nagyon szép dolog. A 4 éves képzés minden évfolyamán nagyjából 15-en tanulnak. Viszont szomorú volt hallani, hogy mesterképzésre már csak ketten jelentkeznek évente.

Nagyon érdekes volt látni, hogy miben más egy japán egyetem az itthoniakhoz képest és jó volt japánokat Japánban magyarul beszélni hallani, hiszen ez volt az első interjúnk az évadban. Az interjúk után elmentünk még a belvárosba vágóképeket készíteni, ahol tanúi lehettünk, ahogy egy szirénázó mentőautó szépen megvárja (perceken keresztül!), hogy elengedjék, majd még meg is köszöni. Ehhez persze hozzátartozik, hogy hiába szirénázott, az autók nem adtak neki elsőbbséget. Hát ez Japán.

Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket, magyar emlékeket és lábnyomokat hozunk el nektek januártól hét héten keresztül egyenesen Japánból.

Találkozzunk január 3-án szombaton 10:30-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
1. rész: 2026. január 3. 10:30 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra! Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!