Kossuth, Kütahya híressége

Kossuth Lajosra méltán emlékeznek egy török kisvárosban, melynek neve Kütahya. A kisváros Nyugat-Törökországban taláható, azonban kevés magyar emlékezetében él úgy mint Rodostó, amelyet mindenki a magyar történelemhez tud kötni. Pedig a kisváros két dologról is nevezetes. Az egyik a porcelánkészítés, amelynek köszönhetően Pécs testvérvárosa a török település. A két település szoros baráti viszonyt ápol, gyakran látogatják egymást a települések képviselői.

Azonban sokkal fontosabb, hogy a török településen található Kossuth Lajos emlékháza, hiszen az egykori kormányzó 1850 és 1851 között élt Kütahya településén. Az emlékhát, a kormányzónak, a magyar szabadságharcnak és a Törökországba menekült magyar emigránsoknak állít emléket. A házat 1982-ben adták át, és udvarát a magyar hős, Kossuth szobra díszíti, és egy emléktábla, a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéről 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.”

Kossuth-ház: Kossuth, Kütahya híressége
Kossuth-ház: Kossuth, Kütahya híressége

A Magyarország 1848-49-es szabadságharcát irányító Kossuth Lajos az osztrák sereg kiszorítását követően megfosztotta a Habsburg-házat a magyar tróntól, és az ország első kormányzó-elnöke lett. Azt követően, hogy vereséget szenvedtek az oroszok segítségével újból az országra támadó osztrák seregtől, Kossuth a családjával Kütahyába távozott száműzetésbe, ahol 1850-1851-ben tartózkodott. A Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium restauráltatta Kossuth kütahyai két emeletes, 7 szobás házát, és 1982-ben múzeummá. 

 

Vámbéry Ármin Xiva városában – a nagy felfedezés

Hogyan került egy magyar, Vámbéry Ármin Xiva városába? Üzbegisztán nyugati részén található egy kisváros, Xiva. A település szemet gyönyörködtető épületeinek köszönhetően, 1991-óta képezi a világörökség részét. A várost a Kr.e. 6. században alapították, de az európai utazók számára a település és környéke sokáig rejtve maradt.

Vámbéry Ármin Xiva városában - a nagy felfedezés
Vámbéry Ármin Xiva városában – a nagy felfedezés

Kevesen gondolnánk, hogy a város „felfedezése” egy magyarhoz fűződik. Vámbéry Ármin 1863-ban érkezett ide és térképezte fel a várost és közvetlen környékét, a keletre tartó expedíciója során. Vámbéry készítette az első leírást, amelyet a mai napig sokszor felhasználnak a térséggel foglalkozó kutatók, tudósok. Az expedíció és Vámbéry emlékét őrzi Xiva főterén egy emléktábla, amely amagyar kutatónak állít emléket. Vámbéry Ármin 1832-ben született a felvidéki Szentgyörgyön, az egyik legkiemelkedőbb orientalista, kelet-kutató.

Térkép

A piarista gimnázium elvégzése után Sopronban és Pozsonyban folytatta tanulmányait, és már 20 éves korára, több, mint 8 nyelven beszélt. Tanulmányai befejezése után 1857-ben jutott el először Isztambulba, ahol megjelent az első műve, egy német-török szótár. 1860-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd egy évvel később az akadémia támogatásából indult el keleti útjára, hogy a magyarok nyomai után kutasson.

Útja során több, az addig az európaiak számára ismeretlen települést térképezett fel a mai Üzbegisztán területén. 1865-ben tért vissza Magyarországra, ahol a Budapest Tudományegyetem oktatója lett, itt megalakította a világ első turkológia tanszékét. A keleti útja során jutott el Perszepolisz romvárosába, ahol a mai napig a palota falán olvashatjuk a nevét, és a feliratot: „éljen a magyar”.

Olvasd el a többi Ázsia-cikkünket.