Vámbéry Ármin Perszepolisz városában

Hogy került Vámbéry Ármin Perszepolisz városába? Perszepolisz az egyik legkedveltebb turistaközpont Iránban, az egykor virágzó város megszűnését Nagy Sándor hódításai okozták. Nevének jelentése: „perzsák városa”. A város 1979 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, páratlan építészeti emlékeinek köszönhetően. A város egyik kiemelkedő jelentőségű épülete, I. Dareiosz király palotája. A palota egyik nyugati ablakánál olvasható Maróthy István vésete.

Vámbéry Ármin Perszepolisz városában
Vámbéry Ármin Perszepolisz városában

Maróthy István vésetét Vámbéry Ármin fedezte fel, a palota oldalán. Maróthy 1838/39-ben járt a város romjainál, és véste fel nevét a palota falára. Maróthy István 1799-ben született Szegeden, ahol orvosnak tanult, de különös figyelmet fordított a nyelvtanulásra is. Tanulmányai befejeztével már kiválóan beszélt törökül és perzsául valamint görögül is. Első útja során Konstantinápolyban orvosi intézetet alapított, amelyet még maga a szultán is meglátogatott.

Útinapló: ” Mi mind Isten kezében vagyunk.”

Perszepoliszba a perzsa hadsereg orvosaként jutott el, amikor a perzsa sah szolgálatába került az afganisztáni hadjárat során. Az első olyan jegyzett magyar utazó, aki eljutott Perszepoliszba, és erről tárgyi emlék is tanúskodik. Végül betegsége miatt vissza kellett térnie hazájába, ahol 1845-ben hunyt el.

Vámbéry Ármin nem csak Perszepoliszban vetette meg a lábát.Buhara és környékét közel 5 évezrede lakják, így a török civilizáció egyik bölcsőjének is tekinthető a város, a történelmi Turkesztán egyik központja. A várost 2011-óta egy emlékmű díszíti, amelyen Vámbéry Árminról, a híres magyar kelet-kutatóról és munkásságáról emlékeznek meg. Vámbéry volt az, aki első európaiként feltérképezte a környéket, ezzel együtt Buhara városát is.

Kőrösi Csoma Sándor sírja

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, Erdélyben született, tanulmányait Nagyenyeden, valamint Göttingenben végezte. Már egyetemista korában megfogalmazódott benne, a magyar őshaza felkeresésének gondolata. 1819-ben vágott neki útjának, az ekkor már 13 nyelven
beszélő ifjú, hogy keletre menjen. Harmadik évadunk során Kőrösi Csoma Sándor sírja nyomába eredtünk.

Elsőként Bukaresten keresztül Isztambulba utazott, ahonnan a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett, így Egyiptomban akart letelepedni, hogy az arab nyelvtudását fejlessze. Azonban a pestisjárvány Egyiptomban utolérte, így onnan is hamar tovább kellett állnia. Kalandos úton jutott el végül Zanglába, ahol közel egy évet töltött, a tibeti nyelv tanulmányozásával. Az útját tovább folytatta, három évet töltött Kanamban, míg Kalkuttában öt évet.

Kőrösi Csoma Sándor sírja
Kőrösi Csoma Sándor sírja

Ez alatt az idő alatt készült el a tibeti-angol szótárral, amely az első volt ezen a téren, tudós ekkor már 20 nyelven beszélt. 1842-ben Lhaszába vezető útja során maláriától megbetegedett. Dardzsilingben érte utol a halál, ahol az európai temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja is itt található, az egyik leghíresebb magyar utazónak, 2100 méter magasan, Észak-Indiában. A sírról egy festmény is készült, amely Széchenyi István asztalán kapott helyet. Széchenyi a következőt írta Kőrösiről:

„EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE KITARTÓ KUTATÓI
LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE S TALÁLTA A MAGYARNAK…”

A Hungarikumokkal a világ körül csapatának egyik küldetése az, hogy világszerte feltérképezze a magyarsághoz köthető emlékhelyeket, embereket és hagyatékokat. Magyarok a nagyvilágban sok helyen élnek. Pont ezért az elmúlt három évben számtalan országot meglátogattunk, ahol hihetetlen kalandokban volt részünk.

Amellett, hogy felfedeztünk különböző kultúrákat és népeket, szerte a nagyvilágban magyar lábnyomokra bukkantunk. Azért, hogy az átélt emlékeinket közelebb hozzuk nézőink és minden érdeklődő számára, létrehoztunk egy interaktív világtérképet, amelyen elhelyeztük legfontosabb utazásainkat.