Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi magyar többségben lakott települése, az Al-Duna közelében Belgrádtól 46 kilométerre fekszik. Lakosságát azon bukovinai székelyek és leszármazottai alkotják, akiket a Tisza kormányzat 1883-ban telepített át Bukovinából (1941-ben mind az öt bukovinai székely falu népességét a délvidékre költöztették, akiknek a szerb csapatok elől 1944-ben a Dunántúlra kellett menekülniük, ahol később az elűzött svábok lakta házakba telepedtek le végleg). Eredetileg a környék új lakói Gyurgyevót kapták kijelölt lakhelyül, azonban a rendszeres talajvíz és árvizek miatt, négy évvel később, a kovini és plocsicai határ összeszegelésénél a kormánybiztosság földet vásárolt és áttelepítette a falut a mai helyére, egy magasabb dombra, melynek neve Skorenovac (azaz Székelykeve) volt. Az ekkor letelepedettek elsősorban folyószabályozási munkákat kaptam az államtól.
Székelykevének, leszámítva az 1889 és 1892 között épült neogótikus stílusú Szent-István plébániatemplomot, nincs igazi műkincse, se kastélya vagy különleges történelmi emlékhelye. Felbecsülhetetlen érték azonban a lakosság szellemi öröksége, a székely tájszólás, a kitűnő állapotban ránk maradt bukovinai székely nyelvezet, számos népszokás (például a csobánolás, azaz a bukovinai székely betlehemes, a lejánlopás, a kotyoló, vagyis a kis lakodalom, vagy az esküvő előtti sirató est), népdalok és anekdotakincs. Az itt élők, mindmáig ismerik és elő is adják a hétfélésnek nevezett táncrendet, és más jellegzetes népi táncaikat, a legényest vagy a páros silladrit. A bukovinai székely szokások és folklór megőrzését hivatott segíteni a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület és a Varrocska kézműves csoport is. Ezen felül a falu ugyancsak tagja a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Szövetségnek, mely feladata e népcsoport kapcsolatait egységben tartani a más és más vidékekre történt kirajzások után. A falunak ma hozzávetőlegesen 2500 lakója van, melynek mintegy 85 százaléka magyar ajkú.
Források:
http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Szekelykeve-szellemi-kulturalis-tajegyseg/62
http://users.atw.hu/bszekely/tema_pdf/tema_09.pdf
http://www.szekelytur.com/index.php?action=contact
Fotó: Laslovarga
