A magyar őstörténet kódexe?

Megerült a magyar őstörténet kódexe? Ahmad ibn Fadlán a 10. század egyik legkiemelkedőbb arab tudósa, utazója. Utazásait 921-ben kezdte meg, amely során felkereste a kazárokat és a bolgárokat, ekkor került kapcsolatba a magyarokkal is. Hírnevét a beszámolóinak köszönheti, amelyeket az utazásairól készített. 

A magyar őstörténet kódexe?
A magyar őstörténet kódexe?

A beszámoló eredetije azonban megsemmisült, így csak egy másolatból ismerhette meg a közönség a tartalmát, a XX. század elején. Ahmad ibn Fadlán 921-ben indult el Bagdadból a volgai bolgárokhoz, Al-Muqtadír kalifa megbízásából. A bagdadi diplomatákat Almiš volgai bolgár fejedelem hívta meg. A bolgár uralkodó és környezete muszlim hitre tért, de a vallás tanaiban, rendszerében járatlan révén, előimádkozókat és vallástanítókat kért a bagdadi kalifától.

A gazdag ajándékokkal útra kelt követség Khorezm és a Kazak sztyepp érintésével érkezett meg a Volga−Káma vidékén élő volgai bolgárokhoz, és valószínűleg ugyanezen az útvonalon 923-ban szerencsésen haza is tért.

Térkép

Ha kíváncsiak vagytok, mi igaz ebből a történetből, nézzétek meg sorozatunk 3. évadának egy részét, melyben magunk is nyomáda eredtünk ennek a mesének. Szerettük volna képernyőre vinni, amit eddig – tudomásunk szerint – nyugati forgatócsoportnak még nem sikerült. A Mashhad szent negyedében található Astan-e Quds-e Razavi könyvtár belső, elzárt részében őrzik ugyanis az egyik legrégebbi írásos emléket a magyarokról. Pontosabban a magyar-finnugor rokonságot alátámasztó Risalát Ahmed Ibn Fadlán tollából. A kódex történetére is fény derül ebben a részben.

Published by