Az első ankarai meteorológiai mérőház

Tittes György egyike volt az 1920-30-as években Ankarában dolgozó építészmérnököknek. Az ő tervei alapján épült az első ankarai meteorológiai mérőház, amelynek meghatározó szerepe volt az országos meteorológiai szolgálat megteremtésében. A Réthly Antal vezetése alatt folyó programban a mérőházat 1927-ben adták át. Kivitelezői török és bolgár építők voltak. Az épület 1933-ban a Mezőgazdasági Főiskola kezelésébe került, majd az Ankarai Egyetem Állatorvosi Karához. Az épületben jelenleg Állatorvoslás-történeti Múzeum működik, amelyet 2012-13-ban felújítottak. Tittes György 1940-ben a Magyar Földrajzi Társaság tagjaként több előadást is tartott Törökországról az Országos Tiszti Kaszinóban.

Az első ankarai meteorológiai mérőház
Az első ankarai meteorológiai mérőház

Réthly Antal (1879-1975) meteorológus és földrajztudós 1925 és 1927 között Törökországban élt, és a török kormány megbízásából létrehozta az ország első Meteorológiai Intézetét (Rasadat-ı Cevviye), ami az első ankarai meteorológiai mérőház amely 1936-tól napjainkban Meteorológiai Főigazgatóság (Meteoroloji Genel Müdürlüğü) néven működik. Az időjárás-előjelzés kezdetben csak Isztambulra és Trákiára terjedt ki, de 1926 folyamán Ankarában már elkészült a Tittes György tervezte mérőállomás, majd az ország nagy részén is elindult az előrejelzés. A török meteorológiai szolgálat eszközeinek többsége Magyarországról származott. Réthly Antal munkáját a magyar Szemián József is segítette. 

A magyar szakembernek meghatározó szerepe volt abban, hogy a Török Rádió 1927 szeptemberében megkezdte az időjárás-jelentések sugárzását. Réthly Antal nevéhez fűződik a török földrengés-előjelzés megteremtése is. Budapestre visszatérve fontos cikkeket írt a törökországi meteorológiai helyzetről az Időjárás című folyóirat 1928. és 1930. évfolyamában. A török kormány 1929-ben öt évre szóló ajánlattal hívta volna vissza Ankarába, de erre a magyar tudós már nem vállalkozott.

 

Budapest Ankara testvérvárosi megállapodás

Budapest és Ankara testvérváros

Budapest és Ankara között az együttműködés már majdnem 30 évre tekint vissza. 1991-ben írták alá a két ország közötti barátsági és együttműködési memorandumot, majd 2015-ben a
két város testvérvárosi megállapodást kötött.

A kölcsönös tisztelet jeleként, előbb Ankarában rendeztek Budapesti Napokat, míg 2016-ban Budapesten rendeztek Ankara Napokat, ahol az ünnepségeken kölcsönösen bemutatták egymásnak a városok történetét, kultúráját. Ankarában az egyik körút is a két város barátságának állít emléket, ez a Budapest körút.

Térkép

2015. szeptember 11-én Tarlós István budapesti polgármester és Melih Gökcek Ankara polgármester közreműködésével megnyílt a Budapesti sugárút Çankaya Çukurambar kerületében. Erre a gesztusra válaszul 2016. május 2-án egy Gül Baba Türbéje szomszédságában lévő utcát Ankara utcának nevezték át Budapesten. Így kapcsolódik össze Budapest és Ankara.

Nem csak ez köti össze Budapestet és Ankarát. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1918-as bezárása, majd az ankarai Hungarológiai Intézet 1936-os megnyitása után, Musztafa Kemal óhaja szerint, az új intézet az Ankarai Egyetem keretein belül kezdett el működni. Az intézetben olyan neves kutatók dolgoztak, mint Rásonyi László és Halasi-Kun Tibor. Az intézet az évtizedek alatt mind jobban beolvadt az egyetem hierarchiájába, és azóta Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszék néven működik a Nyelv, Történelem és Földrajz Karon belül.

Tittes György egyike volt az 1920-30-as években Ankarában dolgozó építészmérnököknek. Az ő tervei alapján épült az első ankarai meteorológiai mérőház, amelynek meghatározó szerepe volt az országos meteorológiai szolgálat megteremtésében. A Réthly Antal vezetése alatt folyó programban a mérőházat 1927-ben adták át.