Ismerkedés Japánnal – Hungarikumokkal a világ körül 9/1.

Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt.

Mivel a kilencedik évadról nem publikáltunk útinaplókat (1-7. évadaink útinaplói elérhetők honlapunkon), engedjétek meg, hogy már személyesebb meglátást és kulisszatitkot is megosszunk veletek.

A sorozat végére már sajnos megszoktuk, hogy minden évadban történik valami, ami megpróbálja meghiúsítani a forgatást. Most ez rögtön Japánba való megérkezésünkkor történt – vagyis még előtte, csak nem tudtunk róla. Ugyanis miután leszálltunk a repülőről Oszakában, jött a felfedezés, hogy mikor valahol Budapest és Isztambul között jártunk a levegőben, feltörték a Google-fiókunkat. Ez persze önmagában sem jó, viszont egyrészt a feltörő az összes addig feltöltött videónkat is törölte YouTube-csatornánkról, másrészt ott kommunikáltunk az összes interjúalanyunkkal, szerveztük le az interjúkat, és a szállásainkat is arról az email címről foglaltuk. Ráadásul a feltörés miatt a szállásportál rendszere valószínűleg gyanúsnak ítélte meg a fiókunkat, tehát nem csak, hogy nem tudtunk belépni az email fiókunkba, majdnem az összes szállásunk le lett mondva. Így késő este, tizenegy órai repülés után még egy idegen ország hatalmas nagyvárosában próbáltunk valahogy valamit intézni, hogy legalább ne az utcán kelljen aludnunk. De hát furcsa is lett volna, ha minden könnyen jön.

Első benyomások és furcsaságok Japánból

A szabotázs-akción túltéve magunkat elkezdtük felfedezni Oszakát. Legelső benyomásaink egyike, hogy mennyire fülledt volt a levegő. Ez persze érthető, ugyanis júniusban érkeztünk, a cuju, vagyis az esős évszak kezdetekor, mikor egyszerre van nagyon meleg és esik rengeteget az eső. Oszakában, ahogy más japán nagyvárosban is, tömegközlekedés szempontjából abszolút a metró dominál. A kártyás rendszer nagyon hasonló ahhoz, ami Londonban van: az összeg attól függ, honnan hova megy az ember, és csak a be- és kijáraton kell a kapuhoz érintenie az embernek a speciális kartyáját. Egyesült Királysághoz hasonlóan az emberek általában nagyon kedvesek (de ugyanolyan tartózkodóak) és egyébként itt is baloldali közlekedés van.

Gyakran látni alvó embereket: a metrón vagy egy padon a parkban. Nem zavartatják magukat. A metrón amúgy is mindenki a saját dolgával van elfoglalva, legyen az a már említett alvás, sminkelés, halk beszélgetés, olvasás vagy, ami a legjellemzőbb, telefonozás. Mondjuk az alvás elég para. Amikor valaki melletted alszik a metrón, attól félsz, rettegsz, mikor fog a feje a válladra borulni (szerencsére végül nem történt ilyen, de nagyon sokszor majdnem).

Ilyen egy tipikus japán nagyváros: tiszta utcák, amik vagy nagyon szűkek, vagy nagyon szélesek, 10 méterenként van egy éjjel-nappali kisbolt és három italautomata, a járdán az emberek egymást és a bicikliseket kerülgetik, ha pedig felnézünk, nem az eget látjuk, hanem az elektromos vezetékeket, ezek Japánban ugyanis nem a föld alatt, hanem a házak, épületek között futnak. Bár, mint említettük, rettentő meleg van nyáron napközben, a japánok 99%-a mégis hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot vagy szoknyát hord. A túl sok fedetlen bőrfelület illetlenség. Mi meg majd’ meghaltunk a melegtől rövidnadrágban és rövidujjúban.

Az Oszakai Egyetem magyar szakja – az egyetlen magyar szak Japánban

Nem gondoltuk volna, de Japánban tényleg vannak emberek, akik magyarul akarnak tanulni, vagy magyar szakra szeretnének menni az egyetemen, bár mint kiderült, a legtöbben előzetesen semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az országról és a nyelvről. Furcsa belegondolni, hogy a legtöbb japán pont azért választja a magyart, mert egy ismeretlen és idegen nyelv számukra.

Nekik mi számítunk egzotikumnak.

Bár a két végzős diák esetében, akikkel interjút készítettünk, nem ez, vagy nem csak ez volt a fő indíttatás. Egyikük azt hallotta, hogy a magyarnak nagyon különleges és szép a szókincse, másikuk nagypapája pedig Zsolnay porcelánt gyűjtött, és így a nagypapája miatt kezdett el magyart tanulni, ami nagyon szép dolog. A 4 éves képzés minden évfolyamán nagyjából 15-en tanulnak. Viszont szomorú volt hallani, hogy mesterképzésre már csak ketten jelentkeznek évente.

Nagyon érdekes volt látni, hogy miben más egy japán egyetem az itthoniakhoz képest és jó volt japánokat Japánban magyarul beszélni hallani, hiszen ez volt az első interjúnk az évadban. Az interjúk után elmentünk még a belvárosba vágóképeket készíteni, ahol tanúi lehettünk, ahogy egy szirénázó mentőautó szépen megvárja (perceken keresztül!), hogy elengedjék, majd még meg is köszöni. Ehhez persze hozzátartozik, hogy hiába szirénázott, az autók nem adtak neki elsőbbséget. Hát ez Japán.

Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket, magyar emlékeket és lábnyomokat hozunk el nektek januártól hét héten keresztül egyenesen Japánból.

Találkozzunk január 3-án szombaton 10:30-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
1. rész: 2026. január 3. 10:30 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra! Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Véget ér a Hungarikumokkal a világ körül sorozat

2026. január 3-án startol az utazó dokumentumfilm-sorozat új, kilencedik évada, mely egyben az utolsó is.

2026. január 3-án startol a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat új, kilencedik évada, mely egyben az utolsó is. A nyolcadik, fordított évad után a stáb ezúttal a messzi Japánt vette célba, hogy visszatérve az eredeti koncepcióhoz, ott kutassa fel a magyar vonatkozású emlékeket, embereket, helyeket.

A különleges helyzetre való tekintettel engedjetek meg egy kis visszatekintést. A Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat 2018-ban jelentkezett először a tévénézők képernyőin, akkor még csupán 3 fős volt a stáb, és Moszkvából indulva, keresztülszelve Oroszországot, egészen Délkelet-Ázsiáig jutottak.

Sok minden történt azóta.

A stáb létszáma pár fővel emelkedett: volt, aki újonnan csatlakozott, volt, aki más vizekre evezett és volt, aki visszatért. Terítékre került Afrika, Belső-Ázsia, a Kárpát-medence és környező országai, Latin-Amerika, az USA, a Közel-Kelet és végül Japán. Személyes fronton pedig már négy Hungarikumokkal a világ körül-csemetével büszkélkedhetünk.

Sokfelé mehettünk volna még, hogy több magyar lábnyomot elhozzunk nektek, életünk mostanra azonban más szakaszába érkezett. Ennek ellenére hálásak vagyunk az eddig megénekelt történetekért és az évek alatt megismert emberekért, legyenek akár interjúalanyok, akár stábtagok, akár az évadok létrejöttét egyéb módon segítő személyek.

De még mielőtt túlságosan elérzékenyülnénk, vissza Japánhoz!

Japán igazán különleges és ellentmondásos ország, egyszerre futurisztikus és tradicionális, befogadó és kirekesztő, ami pedig az embereket és a nyelvet illeti, nagyon sok a hasonlóság a magyarokkal, magyar nyelvvel, de talán ugyanannyi különbséget is fel tudnánk sorolni.

A záróévadban Oszakából indulunk és haladunk Tokió felé – közben érintve az olyan fontosabb városokat, mint Nara, Kiotó, Nagoja vagy Jokohama. A szűk földrajzi fókusz ellenére magyar emlékekben bővelkedő területről van szó. Nem szeretnénk minden kártyánkat már így az elején felfedni, de néhányat muszáj megemlítenünk. Tudtátok, hogy egész Japánban csak az Oszakai Egyetemen van magyar szak, ráadásul 1993 óta, vagyis már több mint 30 éve működik?

Vajon miért választják japán diákok a magyar nyelvet?

És míg mi Magyarországon sushit és mochit eszegetünk, mit szólnak a távoli Nipponban a lángoshoz, a kürtőskalácshoz vagy a paprikás kolbászhoz? Hogyan vall kettős, japán-magyar identitásáról a világhírű zongorista, Kaneko Miyuji? Miként tekint vissza versenyéveire az első magyar szumóbirkózó, Tóth Attila – művésznevén Maszutó Akira? Milyen kihívásokkal néz szembe az, aki a Kodály-módszer alapján szeretne zenét tanítani japán gyerekeknek?

Japán egy sok szempontból idegen és távoli ország, mégis számos magyar utazó, vállalkozó és a világra kíváncsi ember járt ott, sokan pedig otthonra is leltek, miközben magyarságukat megőrizték.

Ezek mellett pedig sok-sok meglepő párhuzam és hasonlóság fedezhető fel hazánk és a felkelő nap országa között.

Nem meglepő tehát, hogy Japán telis-tele van magyar emlékekkel, értékekkel. Ezeket szeretnénk bemutatni utolsó évadunkban.

Találkozzunk január 3-án szombaton 10:30-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
1. rész: 2026. január 3. 10:30 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra! Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!