A horvát és a magyar történelem ezer szállal kötődik egymáshoz. A közös múlt első pontjai egészen 1091-be kalauzolnak bennünket vissza, amikor I. (Szent) László királyunk megalapította a zágrábi püspökséget. A Káptalandombon felépült, ma is látható Mária mennybemenetele-katedrális az 1110-ben felszentelt, ám a tatárjárás során elpusztult, eredetileg Szent Istvánnak ajánlott székesegyház helyén áll. Egykoron itt őrizték Szent László koponyaereklyéjét is (mely ma Dubrovnikban található), de manapság is a katedrális őrzi László király palástját és kézcsontjának egy darabját. Itt nyugszik a Wesselényi-összeesküvés következtében 1671-ben kivégzett Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf is.
Jelasics horvát bán szobra a róla elnevezett főtéren áll, a munka Anton Fernkorn osztrák szobrász kezét dicséri. A magyarok ellen harcoló bán a horvátok nemzeti hőse, 1848-ban ideiglenesen elszakította a Horvát Bánságot a Magyar Királyságtól. Szobrát 1866-ban állították fel, úgy, hogy kardja Magyarország felé mutasson. Az alkotást 1947-ben eltávolították, de 1990-ben polgári kezdeményezésre ismét felállították, de a lován ülő Bán manapság kardjával dél felé mutat.
A Zrínyi Miklós parkban, az akadémia előtt áll Kőszeg hős védőjének, a horvát nemesi származású Jurisics Miklósnak 1886-ban készült mellszobra. Jurisics 1532-ben maroknyi seregével feltartóztatta a Bécs ellen törő Szulejmán szultánt, ami akkor is hatalmas fegyvertény, ha ma már tudjuk, hogy a szultán sem erőltette a hadjárat további folytatását a császárváros felé. Jurisics tettéért bárói rangot és Kőszeg városát kapta. Ott is nyugszik a Szent Jakab-templomban.
A horvát főváros történelmi sírkertjében, a Mirogoj temetőben 2018 tavaszán emléktáblát állítottak az első világháborúban hősi halált halt és ott eltemetett 450 magyar katona tiszteletére.
Források:
Zágráb: A történelmi emlékek és a horvát vendégszeretet a legfőbb vonzerő
Fotó: Suradnik13
