Landler Jenő sírja

A Kreml falánál található temető a kommunista mozgalom kiemelkedő alakjainak nyughelye. Itt nyugszik Landler Jenő, magyar származású ügyvéd. Landler Jenő 1875-ben született Zala megyében, ahonnan rövid idő után a fővárosba költözött. A vasutassztrájkok során kezdett el jogászként dolgozni, mint a sztrájkolók ügyvédje, majd később, mint azok szervezője. 33 éves korától a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. A Tanácsköztársaság idején népbiztosként a belügyet és kereskedelmet felügyelte. A tisztség betöltése után a magyar.

Térkép

Vörös Hadsereg harmadik hadtestének a parancsnokaként a felvidéki hadjárat sikerében vállalt szerepet. Mindeközben a Magyar Államvasutak vezérigazgatója is volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába menekült, majd onnan kezdte meg az illegalitásban működő kommunista párt szervezését, ezt egészen élete végéig folytatta. A Cannes-ban bekövetkezett halála után a Kreml falánál helyezték végső nyughelyére, egyike azon 50 külföldinek, akik itt kaptak sírhelyet a kommunizmusért tett áldozatos munkájukért. A rendszerváltásig több intézmény és közterület viselte nevét Magyarországon.

Természetesen nem ez az egyetlen magyar vonatkozás Oroszországban. 944-től, emberek tízezreit hurcolták Magyarországról a Szovjetunióba, különböző, gyakran minden alapot nélkülöző ítéletekkel, sőt gyakran ítélet nélkül is. A gulágba hurcolt emberek majdnem fele soha sem tért vissza Magyarországra. Ezekben a táborokban napi 10-12 órát dolgoztatták a foglyokat, mellőzve a megfelelő ellátást, és az emberhez méltó körülményeket.  Ilyen szovjet munkatábor volt Brjanszk városában.

Orbán mester Demirköyben

Demirköy falujában kevesen gondolnák, hogy magyar emléket találunk. Pedig a faluban, 2011-ben avattak fel egy kopjafát, az erdélyi származású ágyúkészítő Orbán mester, emlékére. Az ő emlékére készített kopjafát a csíkszeredai Török Csaba fafaragó művész.

1453. május 29-én foglalta el II. Mehmed oszmán szultán Konstantinápolyt, ezzel megszűnt az ezeréves Bizánci Birodalom, a keleti kereszténység legfőbb központja. Orbán az 1453-as konstantinápolyi ostrom során harcolt a törökök oldalán, és itt szerzett magának olyan hírnevet, hogy a törökök a mai napig tisztelettel emlegetik a nevét.

Térkép

A legenda szerint az ostrom során óriási jelentősége volt egy hatalmas ágyúnak, melyet a mester készített. A mester emlékére emelt kopjafa helyszínéül azért választották Demirköy faluját, mert  határában található az a kohó, ahol a hatalmas méretű ágyút egykor készítették.

Nem ez az egyetlen török-magyar vonatkozás. Tittes György egyike volt az 1920-30-as években Ankarában dolgozó építészmérnököknek. Az ő tervei alapján épült az első ankarai meteorológiai mérőház, amelynek meghatározó szerepe volt az országos meteorológiai szolgálat megteremtésében. A Réthly Antal vezetése alatt folyó programban a mérőházat 1927-ben adták át. Kivitelezői török és bolgár építők voltak. Az épület 1933-ban a Mezőgazdasági Főiskola kezelésébe került, majd az Ankarai Egyetem Állatorvosi Karához. Az épületben jelenleg Állatorvoslás-történeti Múzeum működik, amelyet 2012-13-ban felújítottak. Tittes György 1940-ben a Magyar Földrajzi Társaság tagjaként több előadást is tartott Törökországról az Országos Tiszti Kaszinóban.