hugyecz lászló

Hugyecz László építészete – Sanghaj magyar arca

Kevesen tudják, hogy Sanghaj több ikonikus épületét egy magyar építész tervezte. Az építész, Hugyecz László kalandos úton került a távoli városba, a felvidéki Besztercebányáról. Hugyecz László 1893-ban született, a felvidéki Besztercebányán, egy hatgyermekes család fiaként.

Fiatalon Budapestre költözött, ahol a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöknek tanult, azonban az első világháború kitörése miatt felcsapott katonának. A világháború során orosz hadifogságba esett, ahol kivételes nyelvtudásával és építészi tehetségével hamar kivívta a fogvatartói elismerését. Képességeinek köszönhetően, a hadifogság alatt egyre több építkezés irányításával bízták meg.

A hadifogság alatt azonban súlyosan megbetegedett, így egy hadirokkant vonatra került, amelyről a kínai határ közelében több társával megszökött, és Sanghaj felé vette az irányt. A városba érve a Rowling A. Curry építészirodánál kezdett el dolgozni, ahol gyorsan lépdelt felfele a ranglétrán. Nyelvi gondjai sem akadtak, hiszen a hadifogság óta nem csak oroszul, de kínaiul is megtanult.

Építészi sikereinek köszönhetően 1925-re saját céget tudott alapítani, L.E.Hudec néven, amely a város egyik legtermékenyebb építészirodájává nőtte ki magát. Ő maga 37 épületet tervezett meg Sanghajban, amelyek közül kiemelkedik a 24 emeletes Park Hotel, amely közel 50 évig a város legmagasabb épületének számított.

Olvasd el a többi Ázsia-cikkünket.

Kősöri Csoma Sándor buddhista sztúpája

A vietnámi Kőrösi Csoma Sándor emlékhely

Kőrösi Csoma Sándor neve, sok ember számára ismerősen cseng Ázsiában. A nyelvtudós  Kőrösi emlékét számos olyan helyen őrzik emléktáblák, ahol korábban járt, mint Aleppó, Teherán vagy több település Indiában. De akadnak olyan helyek is, ahol Kőrösi soha sem járt, mégis emléket állítottak neki tisztelői.

Térkép

Vietnámban Vung-Tau településen egy sztúpa őrzi az emlékét, amelyet a tudós tiszteletére emeltek. Az 1972-ben épített sztúpa Rudolf Petri szerzetes, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tanárának közbenjárására épült meg.

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, Erdélyben született, tanulmányait Nagyenyeden, valamint Göttingenben végezte. Már egyetemista korában megfogalmazódott benne, a magyar őshaza felkeresésének gondolata. 1819-ben vágott neki útjának, az ekkor már 13 nyelven beszélő ifjú, hogy keletre menjen. Elsőként Bukaresten keresztül Isztambulba utazott, ahonnan a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett, így Egyiptomban akart letelepedni, hogy az arab nyelvtudását fejlessze.

Kősösi csoma sándor vietnám
Körösi Csoma Sándor tiszteletére felállított Buddhista Sztupa

Azonban a pestisjárvány Egyiptomban utolérte, így onnan is hamar tovább kellett állnia. Kalandos úton jutott el végül Zanglába, ahol közel egy évet töltött, a tibeti nyelv tanulmányozásával. Az útját tovább folytatta, három évet töltött Kanamban, míg Kalkuttában öt évet. Ez alatt az idő alatt készült el a tibeti-angol szótárral, amely az első volt ezen a téren, tudós ekkor már 20 nyelven beszélt.

1842-ben Lhaszába vezető útja során maláriától megbetegedett. Darzsilingben érte utol a halál, ahol az európai temetőben helyezték örök nyugalomra. A Vietnámban emelt sztúpa Körösi Csoma Sándor emlékét és munkásságát hirdeti, habár sosem járt Vietnámban, itt is megemlékeznek a munkásságáról.

Olvassátok el a további cikkeinket.