Vámbéry Ármin Perszepolisz városában

Hogy került Vámbéry Ármin Perszepolisz városába? Perszepolisz az egyik legkedveltebb turistaközpont Iránban, az egykor virágzó város megszűnését Nagy Sándor hódításai okozták. Nevének jelentése: „perzsák városa”. A város 1979 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, páratlan építészeti emlékeinek köszönhetően. A város egyik kiemelkedő jelentőségű épülete, I. Dareiosz király palotája. A palota egyik nyugati ablakánál olvasható Maróthy István vésete.

Vámbéry Ármin Perszepolisz városában
Vámbéry Ármin Perszepolisz városában

Maróthy István vésetét Vámbéry Ármin fedezte fel, a palota oldalán. Maróthy 1838/39-ben járt a város romjainál, és véste fel nevét a palota falára. Maróthy István 1799-ben született Szegeden, ahol orvosnak tanult, de különös figyelmet fordított a nyelvtanulásra is. Tanulmányai befejeztével már kiválóan beszélt törökül és perzsául valamint görögül is. Első útja során Konstantinápolyban orvosi intézetet alapított, amelyet még maga a szultán is meglátogatott.

Útinapló: ” Mi mind Isten kezében vagyunk.”

Perszepoliszba a perzsa hadsereg orvosaként jutott el, amikor a perzsa sah szolgálatába került az afganisztáni hadjárat során. Az első olyan jegyzett magyar utazó, aki eljutott Perszepoliszba, és erről tárgyi emlék is tanúskodik. Végül betegsége miatt vissza kellett térnie hazájába, ahol 1845-ben hunyt el.

Vámbéry Ármin nem csak Perszepoliszban vetette meg a lábát.Buhara és környékét közel 5 évezrede lakják, így a török civilizáció egyik bölcsőjének is tekinthető a város, a történelmi Turkesztán egyik központja. A várost 2011-óta egy emlékmű díszíti, amelyen Vámbéry Árminról, a híres magyar kelet-kutatóról és munkásságáról emlékeznek meg. Vámbéry volt az, aki első európaiként feltérképezte a környéket, ezzel együtt Buhara városát is.

A magyar őstörténet kódexe?

Megerült a magyar őstörténet kódexe? Ahmad ibn Fadlán a 10. század egyik legkiemelkedőbb arab tudósa, utazója. Utazásait 921-ben kezdte meg, amely során felkereste a kazárokat és a bolgárokat, ekkor került kapcsolatba a magyarokkal is. Hírnevét a beszámolóinak köszönheti, amelyeket az utazásairól készített. 

A magyar őstörténet kódexe?
A magyar őstörténet kódexe?

A beszámoló eredetije azonban megsemmisült, így csak egy másolatból ismerhette meg a közönség a tartalmát, a XX. század elején. Ahmad ibn Fadlán 921-ben indult el Bagdadból a volgai bolgárokhoz, Al-Muqtadír kalifa megbízásából. A bagdadi diplomatákat Almiš volgai bolgár fejedelem hívta meg. A bolgár uralkodó és környezete muszlim hitre tért, de a vallás tanaiban, rendszerében járatlan révén, előimádkozókat és vallástanítókat kért a bagdadi kalifától.

A gazdag ajándékokkal útra kelt követség Khorezm és a Kazak sztyepp érintésével érkezett meg a Volga−Káma vidékén élő volgai bolgárokhoz, és valószínűleg ugyanezen az útvonalon 923-ban szerencsésen haza is tért.

Térkép

Ha kíváncsiak vagytok, mi igaz ebből a történetből, nézzétek meg sorozatunk 3. évadának egy részét, melyben magunk is nyomáda eredtünk ennek a mesének. Szerettük volna képernyőre vinni, amit eddig – tudomásunk szerint – nyugati forgatócsoportnak még nem sikerült. A Mashhad szent negyedében található Astan-e Quds-e Razavi könyvtár belső, elzárt részében őrzik ugyanis az egyik legrégebbi írásos emléket a magyarokról. Pontosabban a magyar-finnugor rokonságot alátámasztó Risalát Ahmed Ibn Fadlán tollából. A kódex történetére is fény derül ebben a részben.