#5 Packóéktól a Csíkhágóig!

„Hozzánk is gyertek! Igaz, nem vagyunk annyian, mint a chicagóiak, de azért igyekszünk. Majd meglátjátok.”

Meg is láttuk. Bálint Erzsébeték hipp-hopp megtöltötték a toledói magyar házat hangulattal, lelkesedéssel. Az elején úgy tűnt, egy korai Woody Allen film díszletébe csöppentünk, pedig csak a „szokásos” Bacon-Sör Fesztiválra sürgölődött mindenki. Toledo magyar negyedében valaha elfért volna Sári és Bugyi település együtt, és még úgy is körbesétálhattuk volna, kétszer.

Az Erie-tó szépsége. Bizonyára, vagy talán csak a munkalehetőségek miatt, de New Brunswickhoz és Clevelandhez hasonlóan a szokásos New York-i első állomást követően már az 1870-es évektől rengeteg szerencsét próbáló érkezett a régi spanyol főváros kis-nagytestvérébe. (Érdekes mellékszál, hogy az amerikai kontinens első testvérvárosi kapcsolata épp a két Toledo közt jött létre még ’31-ben.)


– Ti nem ismeritek a sztorit?
– Ezt szerintem csak nagyon kevesen tudják.
– Mondjuk az igaz, hogy a Packo’s nem tűnik elég magyaros névnek első hallásra…, de ha úgy ejtem, hogy Packó család? Ugye? Így azért átjön.”

Át bizony. Főleg, hogy az 1932-ben alapított étteremlánc még ma is a család kezében van. Igaz a 4-5. generáció már nem beszél magyarul, de az étteremből nem csináltak egy 100. McDonald’s-ot. Meghagyták a XX. század amerikai külvárosi hangulatát, magyar beütésekkel. Az étlapot rokokói magaslatokba például nem is a ’32-es, világválság óta futó „magyar hot-dog” emeli fel, hanem a paprikás csirke. (Szigorúan csont nélkül, mert arrafelé csontról a húst csak a kiválasztottak eszik meg.)

„Sajnos, nem sajnos, de ha megkérdezzük az átlag amerikait, hogy mit tud a magyarokról, jó eséllyel a paprikás csirkét mondja.”

Segít nekünk megérteni Újvági Péter az átlag amerikai és Magyarország marginális viszonyát. Péter mellesleg Kelet-Toledoban nőtt fel, és a mai napig ott él, vagyis a „magyar negyedben”. Az igaz, hogy New Brunswickhoz, vagy a clevelandi Buckeyehoz hasonlóan a magyarok már nem itt élnek, de az Újvági család még őrzi a családi fészket. Magyar utca, egy-két címeres ház, templomok, és persze a Packo’s mutatja a múlt lassan feledésbe bújó darabkáit, de Erzsébet és Péter nem adja fel.

Sokakhoz hasonlóan az Újvági család is ’56-ban szabadult meg a kommunizmus osztályellenességétől – az osztrák-magyar határon. Édesapja rengeteget mesélt a történelemről, így nem csoda, hogy elkezdte érdekelni a politika. Az már inkább csodaszámba emelte, hogy például bátyjával ellentétben mindezt a demokrata-párt színeiben tette.

„Hagyjuk a pártpolitikát, az minden országban olyan, amilyen. Számomra a prioritások közé mindig is a kisebbségek, így a magyarok védelme tartozott. És ahol tudtam, azt hiszem segítettem is. Erre büszke vagyok.”

Persze nem szereltünk GoPro-t Péterre az elmúlt 40 évben, így nem mi vagyunk az életrajzírói. Annyi azonban bizonyos, hogy megakadályozta a helyiek összefogásával Kelet-Toledo nagy részének ledózerolását egy felesleges hídért – szegény St. Louis pl. ugyanezt nem úszta meg szárazon, de ne spoilerezzünk. Péter a hidegháború derekán segített a magyar Szent Korona hazajuttatásában, és a rendszerváltozás hajnalától Magyarország jobb megítélésében. Részt vett Antall József temetésén is, az USA delegációjában.

Egy szó, mint száz, toledói napunkat a Packó család híres „hungarian hot-dogjával” zártuk, ahol az a megtiszteltetés ért minket, hogy egy hot-dog zsemlére (kiflire) fölkerülhetett a műsorunk neve – második magyarként. Az Amerikában kultsorozatnak számító M.A.S.H. szereplői, Bill Clinton, George Bush, Donald Trump, Joe Biden, és még sok-sok más hasonló szerénység társaságában. Az általános iskolás osztályfőnökeink úgy se hiszik majd el, de mindegy is. Tovább száguldottunk Illinois legnagyobb városába, Shikaka, Síkfutás, Sikamika, Chicagóba.

Csíkhágó

„Imádom a nevet. Ez is olyan dolog, amin csak mi magyarok nevetünk, de mi meg nagyon.”

Stétz Andrea is az általunk már korábban megénekelt névtelen köpeny nélküli hősök táborát erősíti. Hétvégéit autózással tölti, csak hogy 125 gyermeket magyarul taníthassanak hétről-hétre, covidról-covidra. Embert próbáló. Főleg, hogy Chicago közlekedése olyan, mintha kisgyerekek nyomkodnák a gombot egy képzeletbeli játék falán. Lehetetlen, idegölő és végtelen. Budapest népének osztálykirándulásra javallott feltöltődés.

Gondoltunk egyet, és beültünk meghallgatni Andrea előadásában Gárdonyi Géza Egri Csillagok című méltán halhatatlan művét. Dani és a stáb őszintén megvallotta, hogy nem tartozott épp a legizgalmasabb könyveink közé, így kíváncsian vártuk a 10-15 éves gyerekek reakcióját. Ki mennyire éli meg kínzásnak, semmint szórakozásnak a könyvet? Csalódnunk kellett.

„Nézd. Unalmas. Tényleg nagyon unalmas, de sokat lehet tanulni belőle… és Apukám amúgy is azt mondta, hogy ez fontos, így elkezdtem olvasni. A közepén már történnek is dolgok. Szerintem befejezem.”

Mondta egy neve elhallgatását kérő kislány. Csík-hágói diáknak lenni menő, függetlenül attól, hogy a legkisebbekkel, vagy a legidősebbekkel tanulod a magyar történelmet, vagy irodalmat – tette hozzá a tizenéves forrásunk. Közösség, barátok és különlegesség érzése az, ami hajtja a gyerekeket – és persze a szülők.

„Egy szakács titkai”

Oprah és Jerry Springer, vagy épp Dévényi Tibi bácsi és a Mónika show előtt is volt ám élet a szabad világban. A televíziót akkoriban még televíziónak hívták, és egy reklám eltartott vagy 2 percig is. Na, akkoriban volt Chicago és az USA egyik legnagyobb sztárja Szathmáry Lajos séf.

Állítólag Trianon előtt a román katonák elől menekülő vonaton született valahol Erdélyben. Bár mindenfélével foglalkozott Magyarországon, a második világháború után jobbnak látta tovább állni. Nagyjából egyszerre érkeztek Moholy-Nagy Lászlóval Chicagóba, ám míg az új Bauhaus egyik atyjának csak pár év adatott meg a szeles városban, addig Szathmárynak három évtized is jutott.


Gordon Ramsay-ik és Jamie Oliver-ek tucatjainak tette le a nulladik kilométerkövet könyveivel, TV-s szerepléseivel. Igazi „chicagokumként” halála után utcát is neveztek el róla, rögtön régi étterme („The Bakery”) mögött. Míg élt, szinte minden magyar kezdeményezést felkarolt, és szerencsére nem csak páratlan humorával… nyugodjon békében.

A Hruza család.

Ha Szathmáry Lajos ma is köztünk élne, valószínűleg könnyes mosollyal ölelné meg Hruza Lacit. Hiszen kevés vízilabdaedző fogadna be az otthonába négy vadidegent csak úgy a covid alatt. Az ex Fradi és OSC pólós ezt mégis megtette.

Néha eszünkbe jut, a sok borzalom közt, amit hétmilliárdos ember kollázsunk művelni képes egymással, mennyire sokat jelent egy-egy emberi gesztus. Szerencsére bármerre is jártunk, bárkivel is találkoztunk, főképp szeretetet és kedvességet tapasztalunk. Képzeletbeli top 5-ös listánk így elég erősre sikeredne, de a Hruza család így is simán felférne emberségből – vagy, ahogy Örkény István mondaná „emberi minimumból.

„Az aranygeneráció korosztálya vagyok én is, de annyira sajnos nem voltam jó, hogy a srácok közé kerüljek.”

A Székely Bulcsú és Benedek Tibor közt nevelkedett Laci nem számított magasnak a maga 178 centijével, de a kitartásával nem volt baj. Ám a háromszoros olimpiai bajnokok aranygenerációjába ez nem volt elég. Egy ideig ezért lekanyarodott a vízipóló göröngyös útjáról. Michiganbe került és csak évekkel később kezdett újra a szívügyével foglalkozni.

„Viccelsz? Én válogatott? Emlékszem mikor a szintidőt kellett úszni a Hajós Alfréd uszodában és a Csucsu majdnem lekörözött. Az egy elég erős életélmény volt tizenévesen.”

FINA szakember, elismert vezetőedző – ráadásul majd minden kontinensen kipróbálta már magát –, de Laci leginkább mégis a családjára büszke. Feleségével, Agnieszkával nem erőltetik a vízilabdát a gyerekeknek, vagy jön az magától, vagy nem. A lényeg, hogy sportoljanak valamit.

„… itt sokkal később kezdenek el vízilabdázni a gyerekek. Otthon 3-4 éves korban sem ritka. (…) Ez egyébként nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ha pl. a Hajósban eldobsz egy érmét jó eséllyel a jövő olimpiai bajnokát dobod fejbe.”

Illinoisi vizslák.

Na, jó! Bár hagynunk kell valamit 2023 januárjára is, de biztos, ami biztos, mutatunk pár szuper cuki képet egy nagyon boldog illinoisi vizsla tenyésztő bácsiról, és persze Szonyáról. Jövő héten már délebbről jelentkezünk, kitaláljátok, hogy honnan?


Természetesen most is készültünk nektek zenével. Kevesen tudják, de a house őshazája Chicago és többek között egy olyan hölgy nevéhez is köthető a kilakulása, mint Miss Loleatta Holloway. Szóljon most a Love Sensation!

Ne felejtsetek el minket követni Facbookon és Instagramon!

Puszi & Pacsi

Published by