Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, Erdélyben született, tanulmányait Nagyenyeden, valamint Göttingenben végezte. Már egyetemista korában megfogalmazódott benne, a magyar őshaza felkeresésének gondolata. 1819-ben vágott neki útjának, az ekkor már 13 nyelven
beszélő ifjú, hogy keletre menjen. Harmadik évadunk során Kőrösi Csoma Sándor sírja nyomába eredtünk.
Elsőként Bukaresten keresztül Isztambulba utazott, ahonnan a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett, így Egyiptomban akart letelepedni, hogy az arab nyelvtudását fejlessze. Azonban a pestisjárvány Egyiptomban utolérte, így onnan is hamar tovább kellett állnia. Kalandos úton jutott el végül Zanglába, ahol közel egy évet töltött, a tibeti nyelv tanulmányozásával. Az útját tovább folytatta, három évet töltött Kanamban, míg Kalkuttában öt évet.
Ez alatt az idő alatt készült el a tibeti-angol szótárral, amely az első volt ezen a téren, tudós ekkor már 20 nyelven beszélt. 1842-ben Lhaszába vezető útja során maláriától megbetegedett. Dardzsilingben érte utol a halál, ahol az európai temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja is itt található, az egyik leghíresebb magyar utazónak, 2100 méter magasan, Észak-Indiában. A sírról egy festmény is készült, amely Széchenyi István asztalán kapott helyet. Széchenyi a következőt írta Kőrösiről:
„EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE KITARTÓ KUTATÓI
LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE S TALÁLTA A MAGYARNAK…”
A Hungarikumokkal a világ körül csapatának egyik küldetése az, hogy világszerte feltérképezze a magyarsághoz köthető emlékhelyeket, embereket és hagyatékokat. Magyarok a nagyvilágban sok helyen élnek. Pont ezért az elmúlt három évben számtalan országot meglátogattunk, ahol hihetetlen kalandokban volt részünk.
Amellett, hogy felfedeztünk különböző kultúrákat és népeket, szerte a nagyvilágban magyar lábnyomokra bukkantunk. Azért, hogy az átélt emlékeinket közelebb hozzuk nézőink és minden érdeklődő számára, létrehoztunk egy interaktív világtérképet, amelyen elhelyeztük legfontosabb utazásainkat.