Hogyan jött létre az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszéke Törökországba? A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1918-as bezárása, majd az ankarai Hungarológiai Intézet 1936-os megnyitása után, Musztafa Kemal óhaja szerint, az új intézet az Ankarai Egyetem keretein belül kezdett el működni. Az intézetben olyan neves kutatók dolgoztak, mint Rásonyi László és Halasi-Kun Tibor. Az intézet az évtizedek alatt mind jobban beolvadt az egyetem hierarchiájába, és azóta Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszék néven működik a Nyelv, Történelem és Földrajz Karon belül.
Ankarában más helyeken is találkozhatunk magyar vonatkozásokkal. Tittes György egyike volt az 1920-30-as években Ankarában dolgozó építészmérnököknek. Az ő tervei alapján épült az első ankarai meteorológiai mérőház, amelynek meghatározó szerepe volt az országos meteorológiai szolgálat megteremtésében. A Réthly Antal vezetése alatt folyó programban a mérőházat 1927-ben adták át. Kivitelezői török és bolgár építők voltak. Az épület 1933-ban a Mezőgazdasági Főiskola kezelésébe került, majd az Ankarai Egyetem Állatorvosi Karához.
Az Ankarai Néprajzi Múzeum (Etnografya Müzesi) létrehozására a török elnöknek az Ankarában élő Mészáros Gyula (1883-1957) 1924-ben tett javaslatot. Az intézmény első igazgatója Hamit Zübeyir Koşay (1910-1984) volt, aki Budapesten szerezte diplomáját és tagja volt az Eötvös Collegiumnak. Koşay professzor egyszerre volt régész és néprajzos. A múzeum felállításakor erősen támaszkodott a magyar múzeumi gyakorlatra.
Ankara egyik első nyugati típusú szállodája, az Ulus városrészben, amely az első világháború idején, 1916-17-ben épült. Magyar mérnökök tervezték és magyar mesterek építették fel. A szálloda története nem csupán az első világháborús magyar-török kapcsolatokkal fonódik össze, hanem a magyar vasútépítők szerepvállalásával is a keleti/anatóliai vasút építésében még a 19-20. század fordulóján