Kevesen, tényleg kevesen mondhatják el magukról, hogy nincs semmi benyomásuk az USA-ról. Ha máshogy nem is, film-, könyv-, vagy akár zeneélményeken keresztül mindenkihez eljutott már az Egyesült Államok popkultúrája. Elő a popcornt és a kólát, mert most elmondjuk a miénket.
Nézd csak, az ott már Manhattan!
Varázslatos 4 órás sorban állás után a John F. Kennedy reptéren – a világ minden részéről érkező várakozókkal – máris bevethettük magunkat New York rengetegébe. Sok-sok minden igaz az USA egykori fővárosára, például itt beszélik a legtöbb nyelvet a világon – tapasztaltuk. Ez az a város, ami sosem alszik – pedig a Covid próbára tette. A legtöbb amerikai nagyváros úgy néz ki még most is, mint valami elhagyott filmdíszlet.
Itt mindent is be lehet szerezni.
És tényleg. Talán a Pápua Új-Guinea-i paradicsommadár tolla olcsóbban beszerezhető Port Moresbyben, mint itt, vagy egy jó keceli házi pálinka drágább egy-két dollárral Queensben, de arra mérget vehetünk, hogy minden más olcsóbb, vagy tartja az árversenyt. Ennek az az oka, hogy New Yorkba lassan 200 éve özönlenek az emberek a világ minden pontjáról, hozva a legkülönfélébb kultúrák morzsáit.
Alex-szel való anekdotázásunk a ’19-es szamarkandi élményeinkről hamar lebontja a falat a zord tekintetű telefonárusról – vagy nem tudjuk mi annak a magyar megfelelője, amit ő csinál, hiszen mindenfélét is árul, szerel, megvesz. Nagyszüleiről sztorizik és a honvágyról, ami még 30 év után is nyomja az álmait. Szerinte New York csodálatos hely, mert elnyomja az emberben az éhséget, de igazán jól soha sem lakhat. Ezért is mennek innen sokan tovább az USA más részeire, vagy vissza a hazájukba.
„Nem csak a pénzről szól, de az nagyon fontos!”
Miért mondják, hogy New York sose alszik? Mert itt az USA 99%-ával ellentétben vannak boltok, amik 0-24-esek és a szórakozóhelyek se csak este 11-ig tartanak nyitva. Van tömegközlekedés, ami olyan amilyen, de legalább nem kell autó, hogy a „suburb-ból” becocókázz egy könnyed 70 kilométert, majd vissza.
Miért mondják a filmekben, hogy a legjobb város a világon? Mert ha az embernek van pénze, itt tud szórakozni. Múzeumok, színházak, mozik és kismillió egyéb dolog áll rendelkezésére. Nem beszélve a rengeteg jó értelemben vett furcsa emberről, akik megállnak szavalni egy-egy verset a Central Park sarkában, vagy a metrón üvöltik a Biblia sorait, vagy épp csak dobolnak egy rögtönzött koncertet este valahánykor egy templom sarkában – igen ezek mind megtörténtek velünk alig pár nap alatt.
Ha éppen nincs BLM tüntetés, akkor a közbiztonság is rendben van, ám az élet földöntúli drága európai – nemhogy magyar – szemmel. Még egy kisebb albérlet is egymillió forintnak megfelelő dollárra rúgott békeidőben, a koronavírus előtt. Persze kötelezően végig kell enni az összes junk foodot (hamburger, hot dog, Philly steak, pizza, stb.), ám egy cseppet egészségesebb ételért már majdnem a vesénket is fel kell, hogy ajánljuk.
A pomponlány hatás.
Ettől függetlenül szerencsére nem kell multimilliárdosnak lenni ahhoz, hogy valaki fölfedezze New Yorkot. Bár egy kényelmes cipőt azért tegyen el, mert a napi 15 km séta még a Harry és az Ida hurrikánok alatti trópusi viharban is összejönnek. Semmiképpen se lepődjön meg, ha percek alatt beáll a nyaka. Hiszen ha valamiben New York verhetetlen, akkor az a monumentalitása a mindenféle felhőkarcolókkal. Amik közt van Róth Imre tervezte gyöngyszem és panelnak álcázott hosszúkás kukásdoboz-szerű fogpiszkáló épület is.
Cool Rádió!
Új idők, új magyarok. Nagyjából 200 éve folyamatosan élnek New Yorkban magyarok, hol erős, hol erősebb közösséget alkotva. Az utóbbi 20 évben megcsappant ugyan a kiérkezők száma, ám akik bevackolták magukat a Nagy-Almába, és nem mentek tovább az ország más részeibe, szuper közösséget alkotnak.
Nyílván nem árt, ha az embernek akad némi segítsége egy idegen országban, míg talpra áll. Otthon általában a legrosszabbat képzeljük el saját magunkról külföldi helyzetekben, „magyar magyarnak farkasa”, meg hasonló hülyeségeket terjesztünk…
„Van rossz és jó tapasztalatom is bőven. Szerintem ez minden nemzetiségre ugyanúgy igaz… ám az talán mégsem véletlen, hogy a legtöbbet magyarokkal mozgok.”
Mondja Pilipár Patrik, aki sok magyarhoz hasonlóan megjárta a hadak útját. Mára azonban többedmagával Kormányos Norbi álmát élik és megalkották „a” New York-i magyar rádiót. A csapatmunka mellett rosszalkodik a hullámhosszokon, így aki csak tudja, támogassa őket egy-egy kattintással, hiszen online rádióként akár a balatoni dugóban is hallható Váradi Albert egy-egy szívet gyönyörködtető okfejtése.
www.coolradionyc.com – „Stay cool!”
Williamsburg.
Gondolnánk, hogy az USA 1,6 millió magyar származású embere közül a legtöbben épp New York legortodoxabb zsidó közösségében: a brooklyni Williamsburgben írják be magukat magyarnak? Pedig így van.
„
– Kezit csókolom!
– Jó napot kívánok!”
Teszteltük le rögvest, amint az első kipákat megláttuk a Hewes utcában. És tényleg, nagyjából minden második idősebb ember tudott magyarul – nem hittünk a fülünknek. Aztán megláttuk Hersheyt, akinek a szülei Makóról és Margittáról származtak.
Ugyan a második-harmadik generáció már nem nagyon tanulta meg a nyelvet, az anekdoták és egy-egy mondóka még a negyedik-ötödik generációnál is fennmaradt.
Sok támadás éri a haszid zsidókat, hogy nem hajlandóak beilleszkedni az USA boldog pocsolyájába, és máig kitartanak, hogy megtartsák a kultúrájukat. Amíg a világ a híres olasz, vagy épp fekete közösségektől hangos, a Kárpát-medencéből elüldözött zsidók azonban tényleg tartják is magukat – saját nyelv, szokások, és kultúra.
A Rubinstein családdal töltött napunkból az is kiderült számunkra, hogy miért olyan csodálatra méltó és példaértékű, ahogy a nácik elől menekülve száz és száz magyar zsidó család új hazára lelve újrakezdte. 2023 januárjában Ti is megismerhetitek Lipót bácsit és Hersheyt, addig is azonban utunkat New Jersey felé folytatjuk.
Vajon melyik dal jár most a fejünkben? Na jó, segítünk egy picit… 🙂
Kövessetek minket itt, Facebookon és Instagramon is!
Puszi & Pacsi
