Sokak kedvence búcsúzik – jön a sorozatzáró epizód

Az utolsó részben különleges interjúk kerülnek a képernyőre.

Egy életben, több életet is leélünk. Nekünk most egy véget ér. 9 év, 45 ország és 400 interjú után véget ért a Hungarikumokkal a világ körül sorozat. A kilencedik évad hetedik, befejező részében, ezért a volt stábtagokat kérdeztük forgatási élményeikről és arról, mit adott hozzá az életükhöz a sorozat. Volt, aki csak egy évadban vett részt, volt, aki több-ben, és volt, aki az összesben, de mindegyikük számára meghatározó volt a „HVK”. Az interjúk mellett visszanézhetjük a korábbi évadok legjobb pillanatait is – már, amiket Hainrikfy Sári, Almási Dani és Meruk Marci nem trollkodtak meg.

Kurucz Dániel műsorvezető az egyetlen stábtag, aki mind a kilenc évadban részt vett.

„Úgy tekintek vissza, hogy ez az életem egyik, talán a legszebb része volt. […] Nagyon örülök neki, hogy nem adtuk fel; rengetegszer feladhattuk volna, nagyon-nagyon sokszor.”

Nem csak műsorvezetők szólalnak meg, hanem azok a stábtagok is, akik eddig a kamera túloldalán tevékenykedtek. Ilyen például Greksa Gábor eleinte operatőr, későbbi MacGyver, aki már az első évadban jelen volt egészen a negyedikig, majd visszatért az utolsó évadra.

„Leginkább az első évad volt rám nagy hatással. Gyakorlatilag ott Kínától egészen Thaiföldig nagyon hasonló az emberek habitusa. Nekem az nagyon imponáló volt, nagyon tetszett, kicsit utána meg is próbáltam ebből a szempontból rájuk hasonlítani.”

második évadban volt Dani műsorvezetőtársa Szász Kamilla, aki kalandvágyból és a kihagyhatatlan lehetőségen fellelkesülve mondott igent a feladatra. Bár akkor talán még nem tudta mire vállalkozik. A második évad ugyanis rengeteg veszélyt és kihívást tartogatott. Merültek például cápákkal teli jegyes tengerbe és megmászták a Kilimandzsárót.

„Nekem azóta is nagy szívfájdalmam, hogy nem sikerült feljutnom a csúcsra, és tervezem is egyszer az életemben megpróbálni újra.”

Almási Miklós szintén a második évadban csatlakozott a stábhoz, és onnan kezdve egy évad kihagyásával az összesben részt vett. Helyszíni hangmérnökként csatlakozott, de nagyon hamar kinőtte magát operatőrré és „MacGyver”-ré, ahogy Gábor is tette. Enélkül ugyanis csak kisujjat feltartva lehet a stúdió körülményekre nosztalgiázni, néha gyerek katonák, néha pedig hegyekről lezúduló sárlavinák közepette.

„Minden csapattagnak minden csapattaggal volt konfliktusa. Nem is egy; voltak nagyon nagy konfliktusok. Viszont a mi stábunk olyan erősen összekovácsolódott, ezalatt az idő alatt, hogy én azt gondolom, nem tud olyan ellentét születni közöttünk, ami bármelyikünk barátságát tönkre tudná tenni.”

Bálint Márta először a második évadban tűnt fel, mint interjúalany, akkor ugyanis épp Afrikában tevékenykedett az általa alapított CoGoodwill nevű társadalmi vállalkozással.

„Ha pontosan kommunikáljuk azt, hogy kinek mire van szüksége és hogy hogyan lehet segíteni, sőt, ezután még azt is kommunikáljuk, hogy mi történt azután, hogy segítettünk, akkor az emberek nagyon szívesen segítenek.”

Márti aztán a harmadik évadban Dani műsorvezetőtársaként tért vissza, és a belső-ázsiai kalandok örök élménnyé váltak számára.

Meruk Marcell már harmadik évad óta erősítette a csapatot kreatív producerként, a hetedik évadtól kezdve pedig rendezője is a sorozatnak.

„A negyedik évadban, ahol] a szórvány-magyarságot kutattuk föl […] minden egyes interjúalany, minden egyes megtett kilométer és minden egyes elhangzott vélemény és interjú elképesztően mély volt és tisztalelkű és fontos.”

Kervárits Ádám a negyedik évadban csatlakozott a csapathoz operatőrként, majd az ötödik és hatodik évadban rendezőként is közreműködött, hetedik évadban pedig csak élvezte, ahogy Marci minden mozdulatát megrendezi a Közel-Keleten.

„Ennek a sorozatnak a forgatása sokkal keményebb meló még visszatekintve is, mint ahogy gondolja az ember hogyha ül a tévé előtt és néz egy részt.”

Kurucz-Nagy Szonya helyszíni hangosítóként és szerkesztőként vett részt az évadokban, nem mellesleg pedig Dani feleségeként állandó lelki támasza volt. Sőt, a sors úgy akarta, hogy közvetlenül a 7. évad megkezdése előtt tudták meg, hogy gyermeket várnak. Mégis volt elég bátorsága, hogy a közel-keleti évadot ne mondja le. Kisfiúk, Farkas pedig már az utolsó évadra a csapattal tartott.

„Olyan emberekkel és történetekkel tudtunk találkozni, ahol nagyon-nagyonlátszódott, hogy évtizedek után is vagy akár több generáción keresztül is mennyire meg tudták tartani a magyarságukat és a hazaszeretetüket az emberek. Nagyon szívhez szóló volt és nagyon tanulságos. Szeretnék majd ebből továbbadni a csalásomnak, a gyerekeimnek is.”
Persze lesznek olyanok is, akik nagyon hiányoznak majd az utolsó részből, hiszen nélkülük nem jött volna létre a HVK, ilyen Horváth Balázs, János, aki annyira titkos küldetésben van, hogy a vezetéknevét se írhatjuk le és egy egészen kicsit talán Bányai Gábor is.

Kinek melyik volt a kedvenc évada? Melyik volt szerintük a legnehezebb évad? Mi a kedvenc emlékük a sorozatból? Milyen veszélyes és megoldhatatlannak látszó helyzetekbe kerültek, melyekről a nézők sokszor semmit sem tudtak? Ilyen és ehhez hasonló rémákról beszélnek a stábtagok, miközben visszaemlékeznek az elmúlt évadokra.

Hiányozni fogtok!

Találkozzunk február 14-én szombaton 09:00-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
7. rész: 2026. február 14. 09:00 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Japán utunk véget ér – Hungarikumokkal a világ körül 9/6.

Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.

Így a Hungarikumokkal a világ körül utolsó előtti részében külön megtiszteltetés volt az interjú Kaneko Miyuji világhírű zongoraművésszel. Még mindig kevesen tudják, hogy ő nem csak japán, hanem magyar is. Édesanyja magyar, gyermekéveit pedig Magyarországon, Kismaroson és Vácon töltötte, ott kezdett el zenét is tanulni.

Meghatározó volt az életemben az, hogy mind emberileg, mind zeneileg a magyar identitásomat akkor ott kiépíthettem.”

Életcéljának tűzte ki, hogy megismertesse az emberekkel a magyar zenét és kultúrát, így koncertjein mindig van legalább egy Bartók és egy Liszt darab a műsoron. Ráadásul iskolákba is gyakran jár játszani a világ minden táján olyan gyerekekhez, akik valószínűleg máshogy nem jutnának el egy koncertre. Az évek során rájött, hogy úgy tudja lekötni ilyenkor leginkább a gyerekek figyelmét, ha a koncertjét egy-egy Bartók művel kezdi. Érdemes lenne átgondolni, hogy a hétfő reggeleket a BKV, és az összes általános iskola az Allegro Barbaróval kezdi mostantól.

Magyar gasztronómia Tokióban is

A gasztronómia kedvelői Tokióban sem maradnak magyar étel nélkül, hiszen több vendéglő is várja a magyar ízek kedvelőit. Az egyik ilyen hely a Balaton Café-hoz tartozó „Kurtosh” nevű hely, ahol kipróbálhatjuk a Kovács Emese által a negyedik részben említett fúziós zöldteás kürtőskalácsot, de van vannak más, szintén kevésbé klasszikus ízek is. Végül is koncepciójában nem hangzik rosszabbul, mint a Budapest belvárosában turistafogóként árult fagyis-tejszínhabos-nutellás változatok. Megkóstolva azonban, olyan mintha arcon csapnának. A hideg száraz kalácsszerűség olyan messze van az igazitól, mint Tokió, Székelyudvarhelytől. De lehet kapni lángost és gulyáslevest is, vagy legalábbis annak nevezett dolgokat – ezeket már nem mertük megkóstolni. Majd ti! A PC kedvéért azért fontos hozzá tenni, hogy a tulajdonos japán, és semmi köze a magyarokhoz, így jó indulattal érthetőek az eltérések és vadhajtások.

Döbrögi nevű étterem tulaja azonban ízig-vérig magyar, így biztosak lehetünk abban, hogy az ételek is autentikusak. Interjút sajnos idő szűkében nem tudtunk készíteni Kotaszek Lászlóval, de megengedte, hogy megnézzük az éttermet, és készítsünk pár vágóképet.

Bartók Records Japan

Szintén nem tudtunk interjút készteni Murakami Yasuhiroval, aki 14 éven keresztül vezette a Bartók Records Japan nevű online boltot, és terjesztette a zeneszerző kottáit, hanglemezeit szerte az országban. Rossz az, aki rosszra gondol, mindezt ugyanis teljesen legálisan művelte, nem pedig fű alatt, vagy feketén. Sőt, Yasu és Bartók Péter – Bartók Béla fia – jó barátok voltak egészen az utóbbi haláláig. 2010-ben a kiadó kiadta A csodálatos mandarin japán változatát, 2013-ban pedig a japán fordítását Bartók Péter Apám című könyvének.

Még pár japán furcsaság

Nem zárhatjuk le japán krónikánkat anélkül, hogy szót ejtenénk két dologról.  Az egyik az éjjel-nappali boltok (japánul röviden konbinik), melyek nagyon gyakoriak és nagy kultúrájuk van Japánban. Bár főleg élelmiszerüzletek, lehet itt mindent kapni. A meleg készételtől kezdve a papír-írószeren át a zokniig és alsónadrágig majdnem mindent, amire csak szükségünk lehet. Ezekhez kapcsolódnak tematikában az italautomaták, melyek talán még sűrűbben fordulnak elő, mint a konbinik. Ezekben szintén a különféle italok nagy választéka kapható: üdítő, hideg elektrolit ital, meleg zöld tea, meleg pet-palackos kávé, és még sorolhatnánk.

Japánban – főleg a nyári párás hőségben – fontos, hogy megfelelően hidratált legyen az ember, de mégsem kell aggódni a műanyagok miatt, mondjuk Kínában, vagy Vietnamban. A szigetországnak igen fejlett a hulladék-újrahasznosító rendszere és az ehhez kapcsolódó kultúrája. Apropó hulladék, az utcákon hiába keresünk, nem fogunk szemetest találni. Ennek oka, hogy megakadályozzák az 1995-ös tokiói gáztámadáshoz hasonló eseteket. Ennek ellenére Japán egy nagyon tiszta ország, az emberek odafigyelnek, hogy ne szemeteljenek és legtöbben egy kis zacskóban hazaviszik a napközben termelt szemetüket. Turistaként segítség lehet, ha tudjuk, hogy a konbinikben általában, és néha az italautomaták mellett is találhatunk kukát.

Szóval a várva várt másik dolog a különös marketingszokásokhoz tartozik. Az élethű műanyag ételeken kívül gyakran látni plakátokat, amin egy ember a fején viseli az épp reklámozandó dolgot. Ez lehet ananász, cipő, de néha még autó is. Eleinte úgy tűnik, mintha valami jelmez lenne, de mikor feldolgozzuk az élményt, hogy a modell fején egy takoyaki – vagyis az „oszakai dödölle” – áll, kicsit meghökkenünk. Utazásaink során eddig csak Japánban találkoztunk ezzel a stratégiával, de kíváncsiak lennénk, valóban több matchás sütit, vagy takoyakit sikerül-e így eladni.

El sem hisszük, hogy tényleg véget ért ez a sorozat. Annyi év és annyi élmény, melyek biztos, hogy egy életre megmaradnak. Jövő héten érkezünk még egy utolsó, különleges résszel, így a 7. epizóddal zárul majd az évad.

Találkozzunk február 7-én szombaton 09:00-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
6. rész: 2026. február 7. 09:00 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!