Ázsia Archives - Oldal 7 a 18-ből - Hungarikumokkal a világ körül

A Camp Marmal NATO bázis az afgán Mazar-e Sharif városában található. A német parancsnokság alatt működő kisváros léptékű erőd szinte soha nem fogad civileket, a Hungarikumokkal a világ körül stábjával azonban kivételt tettek. Itt élnek Mazar-e Sharif magyar katonái.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes és Pálinkás Tibor alezredes betekintést engedett a stábnak a Mazar-e Sharif magyar katonái mindennapjaiba, abba az életbe, amit 42 fokban teljes menetfelszerelésben, távol a családjuktól töltenek egy olyan országban, ahol mindennaposak a robbantások és a fegyveres összetűzések.

A bázison belül található a Hősök fala, mely az elesett magyar katonák emlékét hivatott őrizni. Minden év azon napján, amikor elhunyt egy szolgálatot teljesítő katona, a bázison megemlékeznek az elesettekről. Hét magyar katona névtáblája van ezen a falon.

A bázison belül találhatóak itt boltok, fodrászszalon, sőt még afgán portékáktól roskadásig pakolt piac is. Egyszóval, ez egy város. Párhuzamosan él és lélegzik Mazar-e Sharif mellett.

Térkép

Ha érdekelnek további magyar történetek a világ körül, akkor iratkozz fel a YouTube csatornánkra. További cikkeket Ázsiából itt olvashatsz. A magyar emlékhelyekről készített interaktív térképet pedig a cikk közepén beágyazva.

Ismét hatalmas fába vágtuk a fejszénk. Digitális térképre szeretnénk összegyűjteni a világban fellelhető összes, a magyarság számára fontos emlékhelyet, így megalkotva a magyarság digitális térképét. Hogy miért? Egyrészről, aki követi a sorozatunkat, az tudhatja, hogy a Hungarikumokkal a világ körül nemcsak egy egyszerű utazós műsor, hanem küldetése van. Utazásaink során bemutatjuk a távoli országok magyar vagy magyarul beszélő közösségeit. Valamint ellátogatunk olyan helyekre, ahová átlagos forgatócsoportok nem járnak.

A világ egyik legszebb és legrégebbi országa; Konfuciusszal, a puskaporral, és persze a kommunizmussal együtt. Annyi mindent adott a világnak, hogy felsorolni se tudjuk, de Kínának van egy nagyon sötét oldala is. Olyan világ ez, amit tűzzel-vassal igyekeznek rejtegetni: Ujgurisztán, vagy ahogy a Kínaiak hívják: Xinjiang (magyarul Hszincsiang).

Van egy nép, ami a tibetinél is többet szenvedett és mégis a világ alig tud róluk valamit. Pedig egyetlen rokonuknak a magyarokat tartják. A hunok leszármazottjaként igazából csak minket – és esetleg a kazahokat, kirgizeket – szeretnek. Viharos történelmük azonban még mindig nem söpörte le őket a térképről. Muszlimként a kínai kommunizmusban, európai vonásokkal a kínai nép részeként úgy próbálnak fennmaradni és megőrizni kultúrájukat, hogy gyakorlatilag csak magukra számíthatnak. Ők az ujgurok.

Ujgur-magyar rokonság

A mai napig megtalálható az ujgur ruházaton a kalocsai hímzésből ismert tulipán motívum, de több közös szavunk is van: rák – rák, tanya – tanha, csap – csap, bátor – batur, stb. Ezen kívül az ujgur dapanji csirke a magyar csirkepaprikásra emlékeztet egy kis gyömbérrel, chilivel és rengeteg fokhagymával fűszerezve. Nem hiába emlegetnek minket az ujgurok nyugatra vándorolt rokonukként.

Ujgurisztán legalább 2000 évig otthona volt az ujguroknak, ekkor szabad és független ország volt, ellentétben a kínai állításokkal, amelyek szerint Ujgurisztán Kína ősi, elválaszthatatlan területe. A történeti tények egyértelműen bizonyítják, hogy Kína ezen állítása a történelem hamisításán alapul, abban a reményben, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimizálhatja a világ. A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok.

Kína jelenleg „átneveli” az ujgurokat, hogy kínai identitást és nyelvismeretet sajátíthassak el. Több ezer éves történelemmel a hátuk mögött, körülbelül másfél millió embert tartanak kínai oktatási táborokban hűséges kínai állampolgár kiképzése céljából, integrálva őket a han kínai többségbe. A táborba sokakat elhurcoltak, egyesek visszatértek, mások meghaltak, és azok, akikre még nem került sor a kulturális népirtásban, életben maradhatnak.

Térkép