Iszfaháni kódex

Iszfahán, egy másfél milliós város, Irán, harmadik legnépesebb települése. Az ország középső részén található település, a város rejti az egyik legfontosabb emléket, amely a magyar őstörténethez kapcsolódik. Az Iszfaháni kódex néven ismertté vált szöveg egy kolostorban, a Szurb Khács kolostorban található, amely a mai napig izgalomban tartja a téma
kutatóit.

Iszfaháni kódex
Iszfaháni kódex

A szöveg egy állítólagos örmény-hun szószedet, amely a magyar-hun rokonságot bizonyítja. A kódexszel kapcsolatban azonban többször felmerült a kritika, hogy azt még senki sem látta. Emellett a kódex szövege eddig csak egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvben jelent meg.

A kódexről az elmúlt évtizedben több helyen felmerült, hogy egy csalás, és nem is létezik, hiszen a „lelőhelyéül” megjelölt kolostor nem is létezik. Ezzel kapcsolatban a tudományos szakma többségének az álláspontja az, hogy maga az Iszfaháni kódex sem létezik, hiszen kézzel fogható bizonyíték továbbra sem került elő.

Térkép

Itt olvashatsz több Ázsia-cikket. 

A Hungarikumokkal a világ körül csapatának egyik küldetése az, hogy világszerte feltérképezze a magyarsághoz köthető emlékhelyeket, embereket és hagyatékokat. Magyarok a nagyvilágban sok helyen élnek. Pont ezért az elmúlt három évben számtalan országot meglátogattunk, ahol hihetetlen kalandokban volt részünk.

Amellett, hogy felfedeztünk különböző kultúrákat és népeket, szerte a nagyvilágban magyar lábnyomokra bukkantunk. Azért, hogy az átélt emlékeinket közelebb hozzuk nézőink és minden érdeklődő számára, létrehoztunk egy interaktív világtérképet, amelyen elhelyeztük legfontosabb utazásainkat.

Kőrösi Csoma Sándor sírja

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, Erdélyben született, tanulmányait Nagyenyeden, valamint Göttingenben végezte. Már egyetemista korában megfogalmazódott benne, a magyar őshaza felkeresésének gondolata. 1819-ben vágott neki útjának, az ekkor már 13 nyelven
beszélő ifjú, hogy keletre menjen. Harmadik évadunk során Kőrösi Csoma Sándor sírja nyomába eredtünk.

Elsőként Bukaresten keresztül Isztambulba utazott, ahonnan a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett, így Egyiptomban akart letelepedni, hogy az arab nyelvtudását fejlessze. Azonban a pestisjárvány Egyiptomban utolérte, így onnan is hamar tovább kellett állnia. Kalandos úton jutott el végül Zanglába, ahol közel egy évet töltött, a tibeti nyelv tanulmányozásával. Az útját tovább folytatta, három évet töltött Kanamban, míg Kalkuttában öt évet.

Kőrösi Csoma Sándor sírja
Kőrösi Csoma Sándor sírja

Ez alatt az idő alatt készült el a tibeti-angol szótárral, amely az első volt ezen a téren, tudós ekkor már 20 nyelven beszélt. 1842-ben Lhaszába vezető útja során maláriától megbetegedett. Dardzsilingben érte utol a halál, ahol az európai temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja is itt található, az egyik leghíresebb magyar utazónak, 2100 méter magasan, Észak-Indiában. A sírról egy festmény is készült, amely Széchenyi István asztalán kapott helyet. Széchenyi a következőt írta Kőrösiről:

„EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE KITARTÓ KUTATÓI
LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE S TALÁLTA A MAGYARNAK…”

A Hungarikumokkal a világ körül csapatának egyik küldetése az, hogy világszerte feltérképezze a magyarsághoz köthető emlékhelyeket, embereket és hagyatékokat. Magyarok a nagyvilágban sok helyen élnek. Pont ezért az elmúlt három évben számtalan országot meglátogattunk, ahol hihetetlen kalandokban volt részünk.

Amellett, hogy felfedeztünk különböző kultúrákat és népeket, szerte a nagyvilágban magyar lábnyomokra bukkantunk. Azért, hogy az átélt emlékeinket közelebb hozzuk nézőink és minden érdeklődő számára, létrehoztunk egy interaktív világtérképet, amelyen elhelyeztük legfontosabb utazásainkat.