Kelet-Ázsiából a Kárpát-medencébe – Hungarikumokkal a világ körül 8/4.

Sepsiszentgyörgyi japán néprajzkutató, József Attila népiességéből írt disszertáció, és még sok más a legújabb adásban!

Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel

***

A soron következő negyedik részében minden eddiginél keletebbről közelítjük meg hazánkat. Seiko Tanizaki néprajzkutató, Vo Son Hai, a Hai Nam Pho Bistro tulajdonosa, és Jin Kyoung Ae egyetemi oktató és fordító a Kárpát-medencében lelve új otthonra meséltek nekünk arról, hogyan látják Magyarországot és a magyarokat.

A Sepsiszentgyörgyön élő Seiko Tanizakit hamar elvarázsolta az erdélyi népviselet. Vagy talán úgy kéne írnunk, hogy a Sepsiszentgyörgyön élő Tanizaki Seikot hamar elvarázsolta az erdélyi népviselet. A magyar és japán nyelvben sok a közös vonás, többek között az is, hogy családnevünket írjuk előre.

A japán és magyar kultúrában elősorban a nyelv, a nyelvtan nagyon hasonlít. Felfigyeltem, hogy sokkal könnyebb [japánt] tanítani magyar gyerekeknek, mint a románoknak.”

A japántanítás mellett Seiko főleg néprajzkutatással foglalkozik: népviselet, lakáskultúra, különböző hímzési technikák, hogy csak a legfontosabbakat említsük. De tevékenysége nem csak Erdélyre korlátozódik, Japánban is hírét viszi az erdélyi magyar népi kultúrának, többek között három japán nyelvű könyv formájában. Ezek közül egy ráadásul apósa, Seres András néprajzkutató egyik könyvének fordítása.

Seiko Tanizaki

Az évek alatt már megtanultam nem felvenni ezeket a dolgokat, mint például azt, hogy lekínaiznak vagy más nemzetnek néznek… meg kell tanulni, hogyan kell kezelni ezeket a dolgokat.”

A ’70, ’80-as években külön erre a célra kialakított program keretében többezer vietnámi diák tanulhatott magyarországi felsőoktatási intézményekben. Ezen diákok közül sokan végül itt maradtak, vagy később visszajöttek. A történelemben így először, jelentősen megnőtt Magyarországon a vietnámiak száma és saját közösségek alakulhattak ki. Bár Vo Son Hai általános iskolás korában került Magyarországra öccsével és szüleivel, tehát nem az említett egyetemi programmal, ez közvetve mégis közrejátszott ideérkezésükben.

Hai számára az első furcsaság Magyarországon, amivel találkozott a tejberizs volt – kakaóval megszórva. Ezért döntött vajon úgy később, szüleihez hasonlóan, hogy a gasztronómia felé fordul – megreformálva a magyar menzás ételeket? Hogy megmutassa a magyaroknak, milyen is egy jó vietnámi étel. Vagy azért, mert nem volt meg benne a mérnöki véna?

Azt, hogy minden ázsiai ügyes matekban, én ezt most megcáfolom.” (Pedig Isten nyugosztalja Dunai Zoltán tanár urat, Hai még emelt matekra is járt.)

Vo Son Hai

Immár nyolcadik évada döntögetjük a sztereotípiákat a világ minden feléről. Reméljük most ezt is végleg sikerült.

Ha egy egzotikus országra kellene gondolnunk, valószínűleg Hawaii, Mexikó, Thaiföld vagy Dubai előbb eszünkbe jutna, mint Magyarország. Persze ez egy kicsit csalás, hiszen a saját országát valószínűleg senki sem tartja egzotikusnak, de értitek a hasonlatot, ha azt mondjuk, a koreai Jin Kyoung Ae azért választotta annak idején a magyar nyelvet, mert úgy gondolta, egzotikus ország vagyunk. Továbbá benne volt a pakliban Jin furfangossága is, ugyanis a ’90-es években Dél-Koreából nem volt nagyon szabad külföldre utazni, azonban a külföldi nyelvekkel foglalkozók kivételt képeztek.

Amikor bemutatom Magyarországot koreaiaknak, akkor nagy könnyen Charles Simonyit szoktam mondani, mert mindenki, aki dolgozik, az Excel-lel dolgozik, ezért Charles Simonyi nélkül nem lehetne annyit dolgozni.”

Jinnek végül annyira bejött Magyarország, hogy az alapképzés után mester- és doktori képzést is végzett, utóbbit József Attila népiességéből írt disszertációjával fejezte be. De József Attila-szeretete itt még nem ért véget, 2021-ben a költő 124 versének koreai fordításából álló könyvet adott ki, mely kötet úttörő volt önmagában is. Ám addig a történelmi pillanatig József Attila egyetlen versét sem fordították le koreai nyelvre. Köszönjük Jin!

Jin Kyoung Ae

A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának negyedik epizódjában Seiko, Hai és Jin bővebben beszélnek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról. Hamarosan a TV2-n és YouTube-on!

Hungarikumokkal a világ körül 8. évad

4. rész: 2025. január 25. 11:20 TV2

***

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Afrika szarvától a sokszínű Izraelig, Afrika nyugati partjától a modern Perzsiáig – Hungarikumokkal a világ körül 8/3.

Négy nemzet képviselőjét mutattuk be az évad újabb epizódjában, Lotfi Begitől Marcelo Cake-Baly-ig.

Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel

Ezúttal négy nemzet képviselőjét mutattuk be. Kafiya Said Mahdi, művésznevén Rea Milla Szomáliából menekült Magyarországra; Uri Gotlibovich Izraelből alapította meg a Hummus bar nevű étteremláncot; Marcelo Cake-Baly bissau-giuneai törzsfőnök fiából lett villamosvezető és amatőr színész;

az iráni születésű, Lotfi Begi pedig sikeres DJ-karriert futott be hazánkban.

Kafiya Said Mahdi, vagy ahogy talán többen ismerik, Rea Milla élete már több nagy fordulatot vett fiatal kora ellenére. Elsőre talán irigykedünk rá, hiszen azt látjuk, hogy sorra követik egymást címlapfotózások, ruhapróbák, interjúk, pedig 15 éves koráig megélt annyi szenvedést és nehézséget, ami másnak egy életre is elég: Szomáliából a kényszerházasság elől menekült el, volt, hogy napokig gyalogolt, éhezett vagy bujdosott, míg végül elért Magyarországra. Nem hazánk volt az eredeti végcél, de itt érezte először, hogy befogadó közegben van, hosszú idő óta itt szóltak hozzá először kedvesen. Ekkor döntött úgy, hogy hazánk lesz az ő új hazája.

„…a semmi közepén, erdőkön, semmi nem volt, ahol sétáltunk mindig. És tíz nap sétálva, amikor négy hónapig voltál egy nagyon pici helyen és nem tudtál mozogni… ez fizikálisan és mentálisan nagyon-nagyon fárasztó volt.”

Ezekről a gyerekkorában átélt embert próbáló dolgokról Kafi ma már egy felnőtt nő komolyságával és bölcsességével beszél. Magyarországon gyermekotthonba került, megtanulta a nyelvet, már a gimi alatt dolgozni kezdett, aztán egy barátnője ajánlására jelentkezett egy modellügynökséghez, akik le is szerződtek vele. És így érünk el a divatbemutatókhoz, fotózásokhoz, szebbnél-szebb ruhákhoz. De a múltat nem lehet magunk mögött hagyni. Kafinak még mindig vannak húgai Szomáliában, akikre valószínűleg hasonló sors vár, mint ami elől ő elmenekült, ráadásul anyukája nem tudta elfogadni, hogy már nem muszlim, hanem keresztény. Szerencsére azonban már nem kell egyedül megküzdenie a megpróbáltatásokkal, tavaly ősszel férjhez ment kaszkadőr szerelméhez. Innen is sok boldogságot kívánunk nekik!

Uri Gotlibovich eredetileg egy barátját meglátogatni érkezett Magyarországra,

de az események különös alakulása folytán végül ideköltözött és magával hozta a hummusz szeretetét. A többi pedig történelem.

Akkoriban még alig volt ismert hazánkban ez a közel-kelti étel és az Uri által nyitott Hummus bar étteremlánc nagyban közrejátszott elterjedésében. De Uri nem az a fajta ember, aki ilyesmivel dicsekszik, ő szeret inkább a háttérben megbújni és onnan irányítani a folyamatokat. Mindössze két magyar kifejezés ismeretével építette fel business-ét: ezek a Hogy vagy? és a Gyere ide! voltak. Szerinte az izraeliek problémamegoldóbb gondolkodásúak, ellenben úgy látja, Magyarország egy nyugodt ország, kevesebbet stresszelnek az emberek, mint Izraelben.

Cake-Baly Marcelo nem mindennapi ember, bár foglalkozása alapján ezt is gondolhatnánk. Hatvanas éveiben jár és villamosvezetőként dolgozik, pedig Bissau-Guineában a helyi törzsfőnök fiaként született. Tanulni érkezett Magyarországra, hogy aztán tudását visszavigye és hazája szolgálatára legyen vele. A történelem viharai azonban ezt nem tették lehetővé, visszatértvén azt tapasztalta, hogy az akkori államvezetésnek nem érdeke, hogy az Európába tanulni küldött fiatalok valamilyen formában hozzájárulhassanak az ország építéséhez. Ezért – és mert addigra rátalált a szerelem – visszajött Európába. Az említett szerelemből pedig magyar feleség és három gyermek lett, akik közül az egyik 2018-2022 között országgyűlési képviselő volt. Marcelo később Vranik Roland Az állampolgár című filmjének volt főszereplője. Ugyan a film fiktív történetet mesél el, Marcelo mégis könnyen tudott azonosulni politikai menekült Wilsonnal, mert ő is átélte – és túlélte – azokat a megpróbáltatásokat, amiket karaktere, hogy aztán egy nyugodt, új hazára lelhessen.

Lotfi Begit egy fotózáson értük utol, és mivel a harmadik évadban épp Iránban kezdtük utunkat, így jó volt kicsit feleleveníteni régi emlékeinket. Begi az irak-iráni háború idején született Teheránban, és családjával még kiskorában elhagyták az országot, hogy élhetőbb körülmények között nőhessenek fel. A magyar bölcsődében kezdték el a gondozónők Beginek becézni, mert a Behnamot (ami az eredeti neve), nehezen tudták kimondani. Így ragadt rá az a név, melyet ma már az egész ország ismer.

A művészi véna több generáció óta jelen volt a családban,

nagypapája festő- és szobrászművész volt, édesapja pedig filmrendező. Őt magát azonban már egészen fiatal kora óta a zene vonzotta, több hangszert kipróbált, iskolarádiót vezetett, majd lehetőséget sőt később szabad kezet is kapott a gödöllői rádióban, hogy mi szóljon este tíztől reggel hatig a hangszórókból. Karrierjére szüleinek is hatása volt:

„…mindig az volt előttem, hogy nincs lehetetlen, mert hogy tényleg egy olyan helyzetből építették fel magukat ebben az országban, ami szerintem példaértékű, számomra mindenképp!”

Ennek megfelelően mindent megtett, hogy álmai valóra válhassanak. Gimis korában gyakran cipelte például már befutott DJ-k felszerelését a helyi klubban és próbálgatta szárnyait a DJ-pult előtt, mikor egy-egy buli előtt még üres volt a nézőtér. A lényeg az volt, hogy zene közelében lehessen. Az évek múltán pedig már azt vette észre, hogy ő adja meg az alaphangot a pesti éjszakában.

Mindig úgy nevelték, hogy büszke legyen perzsa származására és identitására

annak ellenére, hogy Magyarországon nőtt föl. Bár perzsa motívumokkal még nem készített zenét, ha egyszer végre mégis így lesz, régi vágya teljesül majd ezzel. Vallja, nem az számít, hogy hol születik az ember, hanem hogy minek gondolja és érzi magát, ennek minden felelősségével együtt.

A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának harmadik epizódjában Kafi, Uri, Marcelo és Begi bővebben beszéltek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról.

***

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!