Brazil kognitív idegtudós, argentin nyelvész és dominikai származású is Budapesten találta meg a számítását.
Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel
Nyolcadik évadunk hatodik részében három latin-amerikai származású embert mutatunk be, akik végül Magyarországon leltek otthonra. Raissa Negrão Brazíliából érkezett kognitív idegtudós, doktori hallagató; az argentin Wenceslao Grillo többévtizedes IT karrierjét adta föl, hogy Budapesten nyelvészetet tanulhasson; Domingo Antonio Lilón pedig a Dominikai Köztársaság helyett választotta a pécsi egyetemi katedráját.
Brazília mind terület, mind népesség szempontjából 5. a világrangsorban, etnikai megoszlás alapján pedig talán a legváltozatosabb és legsokszínűbb szeglete a világnak. Ennek oka egyrészt a portugál gyarmatosítás, másrészt pedig a 20. század viharos történelmi eseményei. Épp ezért nincs „tipikus” brazil ember – már ami a kinézetet illeti. A gazdaságilag ugyan feltörekvő Brazília, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek és a korrupció miatt sokak számára élhetetlennek számít. Hasonló helyzetből jött Raissa Negrão is, aki Brazília egyik legkeletibb városából származik. Recife olyannyira nem biztonságos, hogy Raissát rabolták már ki fegyverrel és volt, hogy valakit a szeme láttára lőttek halálra. Így nem volt kérdés számára: az alapszak elvégzése után külföldön szeretné folytatni egyetemi tanulmányait.
„Lenyűgözött az ELTE Nobel-díjasainak száma […] és lenyűgözött, hogyan lehet egy egyetem 200 évvel idősebb, mint az országom.”
Magyarországra kerülésében egy barátja és tinikori emós korszaka is közrejátszott. Az ELTE-re kerülve pedig belevetette magát nem csak a tanulásba és a kutatásba, hanem az egyetemi életbe és a közösségszervezésbe is: nemzetközi diáknagykövet, az ELTE Walk, potenciális nemzetközi diákoknak létrehozott podcast házigazdája és a Nemzetközi Diáktanácsadó Bizottság (International Student Advisory Committee) tagja.
Wenceslao Grillo, vagyis Wences hamar hozzászokott az utazáshoz, ugyanis tengerésztiszt édesapját gyakran helyezték át egyik helyről a másikra. Magyarországra a tudásszomj hozta sok-sok évnyi informatikusi munka után: nyelvészetet szeretett volna tanulni, Buenos Airesben azonban valódi tudás helyett csak marxista elméletet oktattak, így olyan helyett keresett, ahol színvonalas oktatásban részesülhet megfizethető körülmények között.
„Egyik kedvenc helyem a Margit híd. Mindenki felmegy a Gellérthegyre, mert a várost akarják fotózni, de a Margit hídtól sokkal jobban tudod egy fényképbe tenni az Országházat, a Gellért-hegyet, a Szabadság-szobrot.”
Budapesten az egyetem mellett a Spanyol Klub (Club de español en Budapest) vezetője, ahol a helyieknek tartanak foglalkozásokat és lehetőséget biztosítanak, hogy a spanyolul tanulók anyanyelvi beszélőkkel gyakorolhassák a nyelvet. Wences azonban nem csak Magyarországot gazdagítja a spanyol kultúrával, hanem szülőhazájába, Argentínába is próbálja eljuttatni a magyar kultúrát: 2021-ben egy argentin irodalmi portálon jelent meg fordítása Szvoren Edina Verseim című novelláskötetének egyik történetéből.
Domingo Antonio Lilón, vagy ahogy mindenki ismeri, Tony a Dominikai Köztársaságban látta meg a napvilágot, ami egy alig több mint fél magyarországnyi állam a Karib-tengeren, egy szigeten osztozik Haitival az Antillákon, és nem azonos a Dominikai Közösség nevű állammal, mely szintén a Karib-térségben, de a Kis-Antillák egyik szigetén található. Három év jogi egyetem után úgy gondolta, világot szeretne látni, és megnézné a keleti blokk országait, különösképpen a Szovjetuniót, és ösztöndíjjal Kijevbe utazott. Talán nem meglepő, de beleszeretett egy angol-orosz szakon ott tanuló magyar lányba, így tanulmányai befejeztével már nem a Dominikai Köztársaságba, hanem Magyarországra ment haza.
„Annak ellenére, hogy ennyi éve már itt élek, mindig meg szoktam nézni a dolgokat dominikai szemmel. Télen, főleg, amikor nagyon hideg van, én mindig vidáman megyek dolgozni. […] A magyar kolléga mondja, »De miért vagy vidám? Hideg van.«, mondom »Tél van, nem? Csoda lenne, például, ha most január közepén 37 fok lenne.«”
A Pécsi Egyetemen aktívan részt vett a Spanyol és Ibero-amerikai Tanszék megalapításában, aminek jelenleg tanszékvezetője is. Doktori disszertációjához olyan témát keresett, ami a Dominikai Köztársaságot és Magyarországot is érinti, így talált rá arra a dominikai fegyvergyárra, melyet magyarok működtettek a második világháború idején. Tony szavaival élve, ez egy igazi „hungarikum-unikum”.
A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának hatodik epizódjában Raissa, Wences és Tony bővebben beszélnek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról. Hamarosan a TV2-n és YouTube-on!
Hungarikumokkal a világ körül 8. évad
6. rész: 2025. február 8. 10:30 TV2
Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet.
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket Facebookon, Instagramon, TikTokon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!
