Afrika szarvától a sokszínű Izraelig, Afrika nyugati partjától a modern Perzsiáig – Hungarikumokkal a világ körül 8/3.

Négy nemzet képviselőjét mutattuk be az évad újabb epizódjában, Lotfi Begitől Marcelo Cake-Baly-ig.

Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel

Ezúttal négy nemzet képviselőjét mutattuk be. Kafiya Said Mahdi, művésznevén Rea Milla Szomáliából menekült Magyarországra; Uri Gotlibovich Izraelből alapította meg a Hummus bar nevű étteremláncot; Marcelo Cake-Baly bissau-giuneai törzsfőnök fiából lett villamosvezető és amatőr színész;

az iráni születésű, Lotfi Begi pedig sikeres DJ-karriert futott be hazánkban.

Kafiya Said Mahdi, vagy ahogy talán többen ismerik, Rea Milla élete már több nagy fordulatot vett fiatal kora ellenére. Elsőre talán irigykedünk rá, hiszen azt látjuk, hogy sorra követik egymást címlapfotózások, ruhapróbák, interjúk, pedig 15 éves koráig megélt annyi szenvedést és nehézséget, ami másnak egy életre is elég: Szomáliából a kényszerházasság elől menekült el, volt, hogy napokig gyalogolt, éhezett vagy bujdosott, míg végül elért Magyarországra. Nem hazánk volt az eredeti végcél, de itt érezte először, hogy befogadó közegben van, hosszú idő óta itt szóltak hozzá először kedvesen. Ekkor döntött úgy, hogy hazánk lesz az ő új hazája.

„…a semmi közepén, erdőkön, semmi nem volt, ahol sétáltunk mindig. És tíz nap sétálva, amikor négy hónapig voltál egy nagyon pici helyen és nem tudtál mozogni… ez fizikálisan és mentálisan nagyon-nagyon fárasztó volt.”

Ezekről a gyerekkorában átélt embert próbáló dolgokról Kafi ma már egy felnőtt nő komolyságával és bölcsességével beszél. Magyarországon gyermekotthonba került, megtanulta a nyelvet, már a gimi alatt dolgozni kezdett, aztán egy barátnője ajánlására jelentkezett egy modellügynökséghez, akik le is szerződtek vele. És így érünk el a divatbemutatókhoz, fotózásokhoz, szebbnél-szebb ruhákhoz. De a múltat nem lehet magunk mögött hagyni. Kafinak még mindig vannak húgai Szomáliában, akikre valószínűleg hasonló sors vár, mint ami elől ő elmenekült, ráadásul anyukája nem tudta elfogadni, hogy már nem muszlim, hanem keresztény. Szerencsére azonban már nem kell egyedül megküzdenie a megpróbáltatásokkal, tavaly ősszel férjhez ment kaszkadőr szerelméhez. Innen is sok boldogságot kívánunk nekik!

Uri Gotlibovich eredetileg egy barátját meglátogatni érkezett Magyarországra,

de az események különös alakulása folytán végül ideköltözött és magával hozta a hummusz szeretetét. A többi pedig történelem.

Akkoriban még alig volt ismert hazánkban ez a közel-kelti étel és az Uri által nyitott Hummus bar étteremlánc nagyban közrejátszott elterjedésében. De Uri nem az a fajta ember, aki ilyesmivel dicsekszik, ő szeret inkább a háttérben megbújni és onnan irányítani a folyamatokat. Mindössze két magyar kifejezés ismeretével építette fel business-ét: ezek a Hogy vagy? és a Gyere ide! voltak. Szerinte az izraeliek problémamegoldóbb gondolkodásúak, ellenben úgy látja, Magyarország egy nyugodt ország, kevesebbet stresszelnek az emberek, mint Izraelben.

Cake-Baly Marcelo nem mindennapi ember, bár foglalkozása alapján ezt is gondolhatnánk. Hatvanas éveiben jár és villamosvezetőként dolgozik, pedig Bissau-Guineában a helyi törzsfőnök fiaként született. Tanulni érkezett Magyarországra, hogy aztán tudását visszavigye és hazája szolgálatára legyen vele. A történelem viharai azonban ezt nem tették lehetővé, visszatértvén azt tapasztalta, hogy az akkori államvezetésnek nem érdeke, hogy az Európába tanulni küldött fiatalok valamilyen formában hozzájárulhassanak az ország építéséhez. Ezért – és mert addigra rátalált a szerelem – visszajött Európába. Az említett szerelemből pedig magyar feleség és három gyermek lett, akik közül az egyik 2018-2022 között országgyűlési képviselő volt. Marcelo később Vranik Roland Az állampolgár című filmjének volt főszereplője. Ugyan a film fiktív történetet mesél el, Marcelo mégis könnyen tudott azonosulni politikai menekült Wilsonnal, mert ő is átélte – és túlélte – azokat a megpróbáltatásokat, amiket karaktere, hogy aztán egy nyugodt, új hazára lelhessen.

Lotfi Begit egy fotózáson értük utol, és mivel a harmadik évadban épp Iránban kezdtük utunkat, így jó volt kicsit feleleveníteni régi emlékeinket. Begi az irak-iráni háború idején született Teheránban, és családjával még kiskorában elhagyták az országot, hogy élhetőbb körülmények között nőhessenek fel. A magyar bölcsődében kezdték el a gondozónők Beginek becézni, mert a Behnamot (ami az eredeti neve), nehezen tudták kimondani. Így ragadt rá az a név, melyet ma már az egész ország ismer.

A művészi véna több generáció óta jelen volt a családban,

nagypapája festő- és szobrászművész volt, édesapja pedig filmrendező. Őt magát azonban már egészen fiatal kora óta a zene vonzotta, több hangszert kipróbált, iskolarádiót vezetett, majd lehetőséget sőt később szabad kezet is kapott a gödöllői rádióban, hogy mi szóljon este tíztől reggel hatig a hangszórókból. Karrierjére szüleinek is hatása volt:

„…mindig az volt előttem, hogy nincs lehetetlen, mert hogy tényleg egy olyan helyzetből építették fel magukat ebben az országban, ami szerintem példaértékű, számomra mindenképp!”

Ennek megfelelően mindent megtett, hogy álmai valóra válhassanak. Gimis korában gyakran cipelte például már befutott DJ-k felszerelését a helyi klubban és próbálgatta szárnyait a DJ-pult előtt, mikor egy-egy buli előtt még üres volt a nézőtér. A lényeg az volt, hogy zene közelében lehessen. Az évek múltán pedig már azt vette észre, hogy ő adja meg az alaphangot a pesti éjszakában.

Mindig úgy nevelték, hogy büszke legyen perzsa származására és identitására

annak ellenére, hogy Magyarországon nőtt föl. Bár perzsa motívumokkal még nem készített zenét, ha egyszer végre mégis így lesz, régi vágya teljesül majd ezzel. Vallja, nem az számít, hogy hol születik az ember, hanem hogy minek gondolja és érzi magát, ennek minden felelősségével együtt.

A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának harmadik epizódjában Kafi, Uri, Marcelo és Begi bővebben beszéltek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról.

***

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Közel-Kelet kis örmény kitekintővel – Hungarikumokkal a világ körül 8/2.

Magyarországon otthonra lelt örmények és szírek mesélnek a Hungarikumokkal a világ körül újabb epizódjában.

Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel

Nyolcadik évadunk második epizódjában megszólal Daher Pierre, aki libanoniként 1990 óta az első külföldi származású országgyűlési képviselő volt a magyar parlamentben; Molnár Annamária, aki az erdélyi örmény közösség utolsó bástyájaként őrzi még a lángot; a szintén örmény Ermone Zabel Martaian különleges festészeti technikával készült képekkel gazdagítja közös kultúránkat; Awil Mihály pedig szír kereskedő vénáját kamatoztatja hazánk javára.

Előző, hetedik évadunkban a Közel-Kelet magyarságát és magyar vonatkozású emlékeit vettük górcső alá, így nyolcadik – fordított – évadunkban sem mehettünk el szó nélkül azok mellett az emberek mellett, akik bár a nem túl távoli kelet valamely országából származnak, mégis hazánkban leltek otthonra.

Daher Pierre igazi közel-keleti ember. Míg Awil Misi (spoiler) a kereskedelmet tartja a közel-keletiek közös vonásának, addig Daher ezt a politikai aktivitásban látja. Mégis, nem ő kereste a politikát, a politika találta meg őt. Orvosnak tanult először Brüsszelben, majd a Semmelweis Egyetemen, és a miskolci megyei kórházban kezdte praxisát, ezután került csak be a helyi politika világába, később pedig a Parlamentbe

mint a harmadik Magyar Köztársaság első külföldi származású országgyűlési képviselője.

Stílusosan az Országházban faggattuk tehát életéről és a libanoni-magyar kapcsolatokról.

Daher Pierre

Daher jelenleg egy kétezer lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Szendrőládon háziorvos, és saját elmondása szerint életének olyan szakaszába ért, ahol már kevésbé vonzza a politika és az, hogy egy irodában üljön naphosszat. Így vall arról, hogy mi teszi most boldoggá:

Az én világom, hogy hétvégén van nekem szabadidőm, beülök a kocsiba, elmegyek a tanyára, ahol vannak kis lovak, kis állataim, sokkal jobban érzem magamat ott, legalább ülök a traktoron, nyírom a füvet.”

Bár szigorúan véve nem a Közel-Kelet része, mi most mégis ebben az epizódban mutatjuk be az Örményországból érkezetteket, ráadásul nem is egy, hanem két képviselő által. Molnár Annamária ősei az első örmény népvándorlás idején, a tizenhetedik században érkeztek Erdély területére Moldovából, ahová már az 1200-as évektől kezdve menekültek örmények hazájukból a muszlim török üldözések hatására. Ezen örmények ugyanis keresztények voltak, IV. Nagy Tiridatész már 301-ben, a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet – ő volt az örmények Szent Istvánja. Tanításbeli ellentétek miatt azonban nem csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, így ma is mint örmény apostoli ortodox egyház működnek.

Ermone Zabel Martaian

Az erdélyi örmények négy települést alapítottak: Gyergyószentmiklóst, Csíkszépvízt, Erzsébetvárost és Szamosújvárt. Mi ez utóbbit kerestük fel, hogy kicsit többet megtudjunk Annamáriától az örmények erdélyi jelenlétéről, múltjáról, kultúrájáról és arról, mi is az a churutos leves – vagy ahogy mi mondjuk pár évszázada: hurutos.

Nagyon sokan meghaltak, nagyon sokan elmentek a városból, és akik vagyunk, egy olyan 70-80 személy, akik örmények … és örményszimpatizánsok.”

Az erdélyi városokat elhagyó örmények egy része Magyarországra, Budapestre jön, ahogy Ermone Zabel Martaian is, aki már húsz éve él fővárosunkban. Szülei a második nagy örmény népvándorlási hullám, vagyis az örmény genocídium idején menekültek Szamosújvárra. Felmenői között több tradicionális örmény szőnyegkészítő van, ő mégis közgazdász lett. A művészet és a kultúra hagyománya azonban a vérében van, Magyarországra érkezése óta kizárólag örmény ikonokat és üvegminiatúrákat fest, valamint ezek készítését tanítja. Vajon hogyan készül egy hinterglas technikával festett kép? Miért fontos motívuma az örményeknek a gránátalma? Hogyan látják az örmények magyarországi helyzetüket? Ermone ezekről és másról is mesélt nekünk.

Három nyelven beszél napi szinten, arabul, magyarul, angolul Mikhael Awil, vagyis Awil Mihály – Misi. Könnyedén talált rá Magyarország a kereskedelemre, azon belül is a szír szülőhazájához közel álló ágazatra, a tejtermékek eladására.

Alapvetően a közel-keleti emberekből jön a kereskedelem, a csacsogás, a beszélgetés, az eladás, a vevés,

ez valahogy jön velünk, erre magyarázatot nem tudok mondani; de nagyon kevés szírt vagy libanonit ismerek itt, avagy jordánt, aki valamilyen szinten nem a kereskedelemben dolgozik.”

Awil Mihály

Bár a legtöbb külföldi szerint – akár évek óta itt él, akár csak turistáskodni jön néhány napra – a magyarok különösen vendégszerető emberek, Misi mégis úgy látja, a miénk a közel-keleti vendégszeretet nyomába sem érhet. Szíria és úgy általában véve a Közel-Kelet sose volt mentes a háborúktól, ám a vendég tiszteletét ennek ellenére is nagy becsben tartják.

Misi úgy használ három nyelvet, mintha mi sem lenne természetesebb,

álmodni mégis csak magyarul szokott.

Igyekszik annyi időt a családjával tölteni, amennyit csak tud; és reméli, hogy kisfia a magyar mellett az arab nyelvet is anyanyelvi szinten beszéli majd, de a „mai világban ez nem könnyű”.

A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának második epizódjában Daher, Annamária, Ermone és Misi bővebben beszélnek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról. Hamarosan a TV2-n és YouTube-on!

Hungarikumokkal a világ körül 8. évad

2. rész: 2025. január 11. 10:45 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!