Kevesen tudják, de igaz, hogy egészen a 20. század elejéig a Magyar Királyság területén állt, Európa egyik legpompázatosabb fürdőkomplexuma, mely ma gyakorlatilag szellemvárosként funkcionál. Az itt feltörő gyógyvizekre már a római korban is felfigyeltek, de Herkulesfürdő kiépítése csak a 19. században kezdődött el, az 1737. évi török-osztrák háború után. A meginduló építkezéseket maga I. Ferenc császár felügyelte, mi több, az üdülőkomplexum új nevét is ő választotta, melyet addig “Mehádiai fürdőknek” hívtak. Herkulesfürdő fénykorát a 19. században élte, miután 1854-ben Tatarczy Károly nagyvállalkozó bérbe vette a területet és eltervezte, hogy kibővíti és világhírűvé teszi a fürdővárost. 1863-ban épült fel a romantikus-rokokkó stílusú Gyógyterem, a Ferenc József-udvar, mely egy 116 szobás kétemeletes szálloda volt. Ugyancsak ebben az évben épült fel a Rezső-udvar, mely 118 szobával fogadta a kikapcsolódni vágyókat (a Rezső nevet később Rudolfra cserélték, emléket állítva a tragikus módon elhunyt koronahercegnek). 1871-ben a Mária-fürdő következett, 1875-ben a Tatarczy, később Erzsébet-villa, majd a Stefánia szálló. Az 1886-ban elkészült Szapáry-fürdőt Alapár Ignác tervezte francia reneszánsz stílusban, nevét az akkori magyar miniszterelnökről kapta.
Herkulesfürdő a császári-és királyi pár egyik kedvenc kikapcsolódási célpontja volt, melynek fénye vetekedett a svájci, bajor vagy osztrák fürdőkével. Az itt található építmények a legnemesebb európai, osztrák és magyar építészek munkáit dicsérik, az ma már omladozó épületek között található klasszicista, neobarokk sőt szecessziós palota is. Az egykori indóház csupa Zsolnay porcelán díszítésű. Az üdülő központjában a Herkules téren áll a Herkules szobor, melyet III. Károly osztrák herceg adományozott a városnak, hálája jeléül, hiszen annyi katonája gyógyult meg az itt feltörő természetes forrásoknak köszönhetően.
Források:
https://falanszter.blog.hu/2020/06/19/sorra_dolnek_ossze_herkulesfurdo_vilaghiru_palotai
Fotó: Kelenbp
Published by