Hogyan került egy magyar, Vámbéry Ármin Xiva városába? Üzbegisztán nyugati részén található egy kisváros, Xiva. A település szemet gyönyörködtető épületeinek köszönhetően, 1991-óta képezi a világörökség részét. A várost a Kr.e. 6. században alapították, de az európai utazók számára a település és környéke sokáig rejtve maradt.
Kevesen gondolnánk, hogy a város „felfedezése” egy magyarhoz fűződik. Vámbéry Ármin 1863-ban érkezett ide és térképezte fel a várost és közvetlen környékét, a keletre tartó expedíciója során. Vámbéry készítette az első leírást, amelyet a mai napig sokszor felhasználnak a térséggel foglalkozó kutatók, tudósok. Az expedíció és Vámbéry emlékét őrzi Xiva főterén egy emléktábla, amely amagyar kutatónak állít emléket. Vámbéry Ármin 1832-ben született a felvidéki Szentgyörgyön, az egyik legkiemelkedőbb orientalista, kelet-kutató.
A piarista gimnázium elvégzése után Sopronban és Pozsonyban folytatta tanulmányait, és már 20 éves korára, több, mint 8 nyelven beszélt. Tanulmányai befejezése után 1857-ben jutott el először Isztambulba, ahol megjelent az első műve, egy német-török szótár. 1860-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd egy évvel később az akadémia támogatásából indult el keleti útjára, hogy a magyarok nyomai után kutasson.
Útja során több, az addig az európaiak számára ismeretlen települést térképezett fel a mai Üzbegisztán területén. 1865-ben tért vissza Magyarországra, ahol a Budapest Tudományegyetem oktatója lett, itt megalakította a világ első turkológia tanszékét. A keleti útja során jutott el Perszepolisz romvárosába, ahol a mai napig a palota falán olvashatjuk a nevét, és a feliratot: „éljen a magyar”.
Olvasd el a többi Ázsia-cikkünket.
Published by