Magyarország és Fiume (ma Rijeka) közös története 1789-ben kezdődött, ugyanis Mária Terézia ezen évben csatolta a várost corpus separatumként, azaz különálló területként a Magyar Királysághoz. A királynő ettől az adománytól a magyar kereskedelem és gazdaság fellendülését várta, és azt is remélte, hogy a távolság, és az ebből következő önállóság szintén meggyorsítja majd a város fejlődését. Mária Terézia jól döntött, hiszen Magyarország fejlődése magával vonta a város virágzását is. Mindemellett Horvátország Fiume ezt a fajta különállását sosem tudta igazán megemészteni, sőt Jellasics bán az 1848-49’-es forradalom után el is tudta érni a bécsi udvarnál a város visszatérését a Horvát bánsághoz. 1868-tól aztán, amikor a magyarok és a horvátok is megkötötték a maguk kiegyezését, a város újra a magyar korona része lett, amivel megkezdődött Fiume fénykora: a város Magyarország egyik ipari fellegvárává vált, és számos technikai újítás és találmány hazája lett.
A város az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került volna, ami ellen a helyi lakosság és Olaszország is hevesen tiltakozott. Emiatt hozták létre a Carnarói Olasz Kormányzóság nevű államot, majd Rapallóban Róma és Belgrád a város függetlensége mellett döntött. A város négy évig élvezhette a viszonylagos függetlenségét, ugyanis 1924-ben az olasz hadsereg annektálta Fiumét, cserébe a szerb-horvát-szlovén állam pedig megkapta Susak kikötőjét.
A dualista korszakban a magyar állam tetemes pénzösszegeket ölt a város fejlesztésébe, az akkor emelt épületek ma is meghatározzák a város arculatát. A fejlesztéseknek presztízsjelentőségük is volt a rivális osztrák Triesztel szemben. 1873-ban átadták a Budapest-Fiume vasútvonalat, majd még ebben az évben megkezdték a kikötő átalakítását. A mellette húzódó rakpart a mai napig Baross Gábor nevét viseli. A magyar állam 1872 és 1914 között mintegy 55 millió aranykoronát költött a városra. Egy osztrák magyar tiszt itt fejlesztette ki a világ első torpedóját. A városban 1905-től létesített üzemet a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon-és Hajógyár Rt, mely 1918-ig 61 hadihajót gyártott le. 1914-ben itt készül az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb csatahajója, a tragikus sorsú Szent István. A millenniumra átadott kormányzói palota épületét Hauszmann Alajos tervezte. A horvát és olasz népesség mellett, Fiuménak jelentős magyar lakossága is volt, itt született például Kádár János is. 1910-ben a város lakosságának 13 százalék volt magyar anyanyelvű, mintegy 6500 fő.
Források:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1924_marcius_26_az_olasz_allam_annektalja_fiume_varosat/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1779_aprilis_23_maria_terezia_magyarorszaghoz_csatolja_fiumet/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiume
Fotó: Domokdr
Published by