Kőrösi Csoma Sándor neve, sok ember számára ismerősen cseng Ázsiában. A nyelvtudós Kőrösi emlékét számos olyan helyen őrzik emléktáblák, ahol korábban járt, mint Aleppó, Teherán vagy több település Indiában. De akadnak olyan helyek is, ahol Kőrösi soha sem járt, mégis emléket állítottak neki tisztelői.
Vietnámban Vung-Tau településen egy sztúpa őrzi az emlékét, amelyet a tudós tiszteletére emeltek. Az 1972-ben épített sztúpa Rudolf Petri szerzetes, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tanárának közbenjárására épült meg.
Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, Erdélyben született, tanulmányait Nagyenyeden, valamint Göttingenben végezte. Már egyetemista korában megfogalmazódott benne, a magyar őshaza felkeresésének gondolata. 1819-ben vágott neki útjának, az ekkor már 13 nyelven beszélő ifjú, hogy keletre menjen. Elsőként Bukaresten keresztül Isztambulba utazott, ahonnan a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett, így Egyiptomban akart letelepedni, hogy az arab nyelvtudását fejlessze.
Azonban a pestisjárvány Egyiptomban utolérte, így onnan is hamar tovább kellett állnia. Kalandos úton jutott el végül Zanglába, ahol közel egy évet töltött, a tibeti nyelv tanulmányozásával. Az útját tovább folytatta, három évet töltött Kanamban, míg Kalkuttában öt évet. Ez alatt az idő alatt készült el a tibeti-angol szótárral, amely az első volt ezen a téren, tudós ekkor már 20 nyelven beszélt.
1842-ben Lhaszába vezető útja során maláriától megbetegedett. Darzsilingben érte utol a halál, ahol az európai temetőben helyezték örök nyugalomra. A Vietnámban emelt sztúpa Körösi Csoma Sándor emlékét és munkásságát hirdeti, habár sosem járt Vietnámban, itt is megemlékeznek a munkásságáról.
Olvassátok el a további cikkeinket.
Published by